Celtis
(Celtes), voltakép Pickel Konrád, német humanista, szül.
Wipfeld bajor faluban 1459 febr. 1., megh. Bécsben 1508 febr. 4. Kölnben tanult
s már 1486. adta ki Ars versificandi c. munkáját latin versekkel együtt. 1486.
beutazta Olaszországot s megismerkedett az ottani humanistákkal és a platoni
filozofiával. Visszatérve III. Frigyes császártól a nürnbergi országgyülésen
1487 ápr. 18. költői borostyánt kapott. Azután Krakóba, Magyarországba,
Ausztriába és Bajorországba utazott. 1490. Mainzban az olasz irodalmi
társulatok mintájára alapította a Sodalitas litteraria Rhenanát. 1497. Bécsben
a költészet és ékesszólás tanára lett. Miksa császárt Ludus Diane (Nürnb. 1500)
és Laudes et Victoria Divi Maximiliani c. versekben ünnepelte. Ő volt a bécsi
udvari könyvtár sajátképeni megalapítója s 1502.-ben élén állt a Collegium
poeticumnak, amely költőket koszoruzhatott meg. Utazásai közben fedezte fel
Roswitha műveit és a Ligurinus cimü történelmi költeményt (amelyeket egy ideig
C. hamisítványainak tartottak), valamint a kis Tabula Peutingeriana-t. Elegáns
verseiben Ovidiust és Horatiust utánozta. Quatuor libri amorumjában (Nürnberg
1502, Dürer A. rajzaival) uti és szerelmi kalandjait leplezetlen érzékiséggel,
de lendületesen és hévvel énekli meg; Odarum libri IV-jában (Straszburg 1513),
melyet egy időben nagyra becsültek, szolgailag másolja Hora- tiust. Szellemes
epigrammáit (kiadta Hartfelder, Berlin 1881) a többi közt Lessing is felhasz-
nálta. Theodoricëis cimü historiai eposzát nem fejezte be. V. ö. Ábel J.,
Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. (Budapest 1880); Klüpfel:
De vita et scriptis C. C. (Freib. 1827); Aschbach: Die früheren Wanderjahre des
C. C. (Bécs 1869); Ugyanaz: Geschichte der Wiener Universität (u. o. 1877).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|