Cenci

(ejtsd: csencsi), római nemesi család, amely a Crescenziektől származik. A család első tagja, Cencio 1061. II. Miklós halálakor a császári párt élére állott s az ellenpápát támogatta. A IV, Henrik és VII. Gergely közt folyt civakodás alkalmával az előbbinek megigérte, hogy a pápát elfogja és átadja neki. De a nép megszabadította a pápát, akit ő 1075 karácsonyán Santa-Maria-Maggiore mellett megtámadott és saját palotájába vitt. Hű maradt a császárhoz Canossa után is. - C. Jánost 1376. Capitano del Popolo-vá választottak s elő- idézte az angyalvár kapitulációját, ahol az ellenpápa pártosai tartózkodtak. - C. Péter 1398. a pápai uralom ellen összeesküvést szőtt, hogy Róma municipális önállóságát visszaállítsa. Az összeesküvés fölfedeztetvén C.- t társaival együtt lefejezték. - A család leghirhedtebb tagja C. Beatrix, C. Ferenc és Santa Croce Ersilia ifjabb leánya, szül. Rómaban 1577 febr. 12. Apja szenvedélyes, kicsapongó és családja iránt rémítő szigoru volt. Gyermekei is hasonló jellemüek voltak, úgy hogy köztük gyakran támadtak civakodások s végre a gyermekek halálosan meggyülölték apjukat. Második felesége, Petroni Lucrezia, id. fia Jakab, aztán Beatrix és az ez által elcsábított ifjabb fitestvérek Bernát és Pál 1598 szept. 9. éjjel a Nápoly melletti Petrella kastélyban Ferencet meggyilkoltatták s hogy az öngyilkosság gyanuját ébresz- szék, a lépcsőn ledobatták. A gyilkosságot azonban fölfedezték, a bűnösöket pörbe fogták, Lucreziát, Jakabot és Beatrixet 1599 szept. 11. az angyal hid előtt kivégezték; Bernardot életfogytiglani gályarabságra itélték, de a pápa 1606 márc. 20. megkegyelmezett neki s birtokainak egy részét is visszaadta. Pál az apagyilkosság után nemsokára meghalt. Beatrix védője, Farinacci Prospero, hogy őt megmentse, azzal vádolta a meggyilkolt Ferencet, hogy leányán erőszakot akart elkövetni. Jóllehet ennek a vádnak semmi alapja sem volt, azt az utókor csaknem általánosan elhitte, úgy hogy a gyilkosokat vértanúknak, a meggyilkoltat pedig bűnös szörnyetegnek tartották. Shelley (l. o.) az esetet 1819. drámában, Guerazzi pedig regényben irta meg (B. C., storia del secolo XVI., Milano 1870); regényes irat a Scolarié is: B. C., causa celebre criminale del secolo XVI. (Milano 1856); a Stendhalé: Chroniques italiennes (Páris 1855); Dal Bonoé: Storia di B. C. e de" moi tempi (Nápoly 1864) stb. Megbízható okmányokra támaszkodik ellenben: Bertolotti Francesco C. e la sua famiglia (Firenze 1877; uj kiad. 1879) ésTorigiani: Clemente VIII e il processo criminale della B. C. (u. o. 1872). Hogy a Reni G.-nak tulajdonított festmény a római Barberini-palotában C. Beatrixet ábrázolja-e, nem bizonyos.

Forrás: Pallas Nagylexikon