Cenci
(ejtsd: csencsi), római nemesi család, amely a
Crescenziektől származik. A család első tagja, Cencio 1061. II. Miklós
halálakor a császári párt élére állott s az ellenpápát támogatta. A IV, Henrik
és VII. Gergely közt folyt civakodás alkalmával az előbbinek megigérte, hogy a
pápát elfogja és átadja neki. De a nép megszabadította a pápát, akit ő 1075
karácsonyán Santa-Maria-Maggiore mellett megtámadott és saját palotájába vitt.
Hű maradt a császárhoz Canossa után is. - C. Jánost 1376. Capitano del
Popolo-vá választottak s elő- idézte az angyalvár kapitulációját, ahol az
ellenpápa pártosai tartózkodtak. - C. Péter 1398. a pápai uralom ellen
összeesküvést szőtt, hogy Róma municipális önállóságát visszaállítsa. Az
összeesküvés fölfedeztetvén C.- t társaival együtt lefejezték. - A család
leghirhedtebb tagja C. Beatrix, C. Ferenc és Santa Croce Ersilia ifjabb leánya,
szül. Rómaban 1577 febr. 12. Apja szenvedélyes, kicsapongó és családja iránt
rémítő szigoru volt. Gyermekei is hasonló jellemüek voltak, úgy hogy köztük
gyakran támadtak civakodások s végre a gyermekek halálosan meggyülölték
apjukat. Második felesége, Petroni Lucrezia, id. fia Jakab, aztán Beatrix és az
ez által elcsábított ifjabb fitestvérek Bernát és Pál 1598 szept. 9. éjjel a
Nápoly melletti Petrella kastélyban Ferencet meggyilkoltatták s hogy az
öngyilkosság gyanuját ébresz- szék, a lépcsőn ledobatták. A gyilkosságot
azonban fölfedezték, a bűnösöket pörbe fogták, Lucreziát, Jakabot és Beatrixet
1599 szept. 11. az angyal hid előtt kivégezték; Bernardot életfogytiglani
gályarabságra itélték, de a pápa 1606 márc. 20. megkegyelmezett neki s birtokainak
egy részét is visszaadta. Pál az apagyilkosság után nemsokára meghalt. Beatrix
védője, Farinacci Prospero, hogy őt megmentse, azzal vádolta a meggyilkolt
Ferencet, hogy leányán erőszakot akart elkövetni. Jóllehet ennek a vádnak semmi
alapja sem volt, azt az utókor csaknem általánosan elhitte, úgy hogy a
gyilkosokat vértanúknak, a meggyilkoltat pedig bűnös szörnyetegnek tartották.
Shelley (l. o.) az esetet 1819. drámában, Guerazzi pedig regényben irta meg (B.
C., storia del secolo XVI., Milano 1870); regényes irat a Scolarié is: B. C.,
causa celebre criminale del secolo XVI. (Milano 1856); a Stendhalé: Chroniques
italiennes (Páris 1855); Dal Bonoé: Storia di B. C. e de" moi tempi (Nápoly
1864) stb. Megbízható okmányokra támaszkodik ellenben: Bertolotti Francesco C.
e la sua famiglia (Firenze 1877; uj kiad. 1879) ésTorigiani: Clemente VIII e il
processo criminale della B. C. (u. o. 1872). Hogy a Reni G.-nak tulajdonított
festmény a római Barberini-palotában C. Beatrixet ábrázolja-e, nem bizonyos.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|