Cenk

1. (Kis- és Nagy-, Zinkendorf), 1893-ban egyesített kisközségek Sopron vm. soproni j.-ban, (1891) 370 és 1485 magyar lak., vasuti állomással a déli és a győr-sopron-ebenfurti vasut vonalán, táviró- és postahivatallal, postatakarékpénztárral. Igen tiszta, csinos, virágzó község, részvénytársulat tulajdonát képező nagy cukorgyárral, mely évenként 150-200000 q. cukrot állít elő s 5-600 munkást foglalkoztat; továbbá gazdasági gépgyárral s fejlett mezőgazdasággal. Remek templomát, melyet Blaas Károly kitünő oltárképe díszít, gróf Széchenyi István renaissance izlésben építtette, a templom melletti temetőben van a Széchenyi-család sirboltja, mely keresztalakban ültetett hársfasorok közepén áll s régi dór izlésben épült; benne, ősei közt, gróf Széchenyi István örök álmát alussza. Kis-Cenken szép park közepén áll gróf Széchenyi Béla kastélya, gazdag könyvtárral és tudományos kincsekkel; innen 3 km. hosszu, gyönyörü 150 éves hársfasor, melyet Barkóczy Zsuzsánna grófnő ültetett, vezet a Fertő felé melynek partjához közel, a fasor végén gróf Széchenyi Béla nejének. Erdődy Hannának művészi kivitelü síremléke (hatalmas szárkofág, piros gránitból Kundtmann Károly bécsi művész bronz domborműveivel diszítve) áll. A siremlék melletti ligetben kápolna (hajdan remetelak) s vadászlak van. C. környékén gr. Széchenyi István a selyem tenyésztést honosította meg, s e célra nagy szederültetvényeket létesített; most a selyemtenyész- tés jelentéktelen. V. ö. Thirring Gusztáv: A Fertő és vidéke (Földrajzi Közlemények. 1886. 469-508. lap); Pauer Iván: A kiscenki remete (Emlékkönyv a m. tört. társ. Sopronban való időzése alkalmából, Budapest 1883. 27-32. lap).

2. C. (Cenktető), 961 m. magas hegy Brassó vmegyében, közvetlenül Brassó városa felett; a város felé néző meredek lejtőjét gyönyörü erdő fedi, melyben kitünő utak vezetnek a C. csucsára, ahonnan párját ritkító kilátás nyilik a Barcaságra, a Csukás, Keresztényhavas, Nagy-Kőhavas, Bucsecs és a Királykő csoportjaira. A csucs alatt a Bethlenbarlang, kis vendéglővel. A C. tetején Brassó vár némi nyomai látszanak; a vár egyike volt azon királyi végváraknak, melyek a Barcaság védelmére emeltettek; 1351-ben a mostani Brassó épülte előtt mint a vajdák hatásköre alá tartozó királyi vár fordul elő. E vár 1345. a mongolokkal, 1421. a törökökkel dacolt s benne a város lakossága menedéket talált. Később, midőn az erődített város a cenki vár védelmét fölöslegessé tette, a Királyföld többi részével egyesülni akaró brassóiak a vár lerombolását kérték, amit Hunyadi János meg is engedett. E vár egyike volt a legnagyobbaknak. V. ö. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. Budapest 1873, 6. köt. 348-353. lap.

Forrás: Pallas Nagylexikon