Censiticus

(lat.) a. m. adóköteles. C. fundus v. censiticum bonum, oly birtok, mely után a birtokos örökös urának évi adót és más szolgáltatásokat teljesíteni köteles, tehát a. m. hűbéri birtok. Censitus (Censilis homo, Censuarius lat.) a. m. hűbéres.

Forrás: Pallas Nagylexikon