Centrálás
A középpontba való beállítás, némely tudományos és
gyakorlati műszer kezelésében igen fontos művelet. Az esztergályosok így
nevezik az esztergályozott v. esztergályozandó test középpontjának a
felkeresését, mely célra rendszerint azt a centráló műszert
alkalmazzák, mely ABC szögből áll, melyet a BD vonalzó éle megfelez. Ha e
műszert köralaku keresztre illesztjük, ugy a vonalzó mentén húzott egyenes
átmegy a kör középpontján; és ha a vonalzót az előbbire például merőleges
irányban állítjuk be és egy második egyenest huzunk, ugy a két egyenes
metszéspontja a kör középpontjában fekszik. Valamely optikai műszer akkor van
centrálva, ha tengelye a lencsék középpontján megy át; nagyobb messzelátók
centrálásához külön objektiv-fejek vannak. A szögek centrálását akkor
alkalmazzuk, midőn a szögmérő műszert valamely akadály miatt
nem állíthatjuk fel a megmérendő szög csucsában. Ilyenkor a műszert egy másik
pontban állítjuk fel s egy másik szöget mérünk meg, melyből a keresett szöget
számítás utján határozzuk meg. Igy például ha az A-nál levő y szög azért nem
mérhető meg, mert a műszert A-ban nem állíthatjuk fel, ugy felállítjuk B
pontban és megmérjük a p szöget, meghatározzuk továbbá az x és z szöget. Ekkor
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|