Centuria

(lat., centumból, a. m. száz), eredetileg a. m. század. A rómaiaknál Servius Tullius centuriális szerkezete, melynek katonai és politikai oldala volt, fontos. Katonai tekintetben: a vagyon alapján öt osztályba sorozott római polgárok 174 gyalog C.-t tartoztak kiállítani, és pedig: az első osztálybeliek 80 nehézfegyverzetü gyalog C.-t és 2 C. hadi kézműveseket (fabri); a második osztálybeliek 20 C.-t mellvért nélkül; a harmadik osztálybeliek 20 C.-t mell- és lábvért nélkül; a negyedik osztálybeliek 20 C. csak dárdával és pajzzsal ellátott vitézt; az ötödik osztálybeliek 30 C. egyedül hajítófegyverekkel ellátottakat. A - 24. osztálybeliek együtt még 2 C. zenészt (cornicines és tubicines). Két-két C. egy manipulust; harminc manipulus egy legiót képezett. Ezekhez járult 6 patriciusi és 12 plebejusi, összesen 18 C. lovasság. A lovasságnál egy C. 200, a gyalogságnál 100 főből állott, centurio-nak - a. m. százados - nevezett főtiszt vezénylete alatt. A katonai C.-k nem képezték azonban az azokat kiállító osztályokban foglalt polgároknak összeségét, s igy nem is lehet a katonai C.-k számából az összes polgárok számára következtetést vonni. Minden osztály ugyanis először a kor szerint, a 46 éves életkornak alapul vétele mellett két C.-ra oszlott: a C. juniorum és a. C. seniorum (fiatalok és öregek centuriája); személyes katonáskodásra csak az első C. tagjai voltak kötelesek.

A szerkezet politikai oldala: alapeszméje az, hogy a polgárok osztályainak abban a mértékben legyen befolyásuk a közügyekre, amely mértékben viselik a hadi szolgálat terheit. Az alkotmány azért az osztályok és a C.-k alapján uj népgyülést szervezett, melynek neve: «comitia centuriata» (comitatus maximus), s ebben a lovagok 18 szavazattal birtak s mindegyik osztály annyi szavazattal, ahány gyalog C.-t állított ki, tehát az 1-ső osztály nyolcvan, a 2-ik, 3-ik és 4-ik husz-husz, az 5-ik harminc szavazattal. Ezekhez járult egy szavazási C. a capite censi vagy proletárok számára. Összesen tehát 193 szavazat. Némelyek szerint azonban 195. Végül egy szavazási C. mind azok számára, kik a saját centuriákban való szavazást elmulasztották; az u. n. Centuria ne quis scivit. A szerkezet tehát lényegileg plutokratikus, mert a lovagok és az első osztály az őket megillető (18 + 80) 98 szavazattal a többi osztályok fölött feltétlen többséget képeztek.

Forrás: Pallas Nagylexikon