Mill. et Haw (növ.), a kaktuszfélék génusza: hosszu oszlop-
vagy kigyóalaku szögletes v. gömbölyü törzse 4-10 m. magas, ágatlan v. elágazó,
némelykor kúszó, többnyire sertés vagy tüskés, ritkán sima, gyakran 10-20
sarjadzik egy tőből, s gyakran tele van az egész virággal. A fiatal hajtások
meg a virágok mindig a tüskenyalábok közül v. a helyettesítő rovátkákból bujnak
elő. A virágok 18-20 cm. hosszaságuak, 5-30 cm. átmérősek, rendesen fehérek v.
fehéres sárgák (különősen az éjjel nyilóké), némelykor pompás szinárnyéklatu
pirosak, vagy rózsaszinüek, a kelyhök azonban gyakran más szinü. A C. fajai
majd több napon át virágzanak anélkül, hogy a virágjuk behuzódnék majd csak egy
éjjel v. délben néhány óráig pompáznak; többnyire illattalanok, de némelyik
erősen illatozik. Hazája Mexikó, Ny.-India, D.-Amerika, különösen Brazilia, s a
puszta tájakon, ahol más vegetáció nincs, impozáns formájokkal jellemző módon
hatalmaskodnak. Alakjok szerint gyakran oszlop- és kigyókaktuszoknak hijják.
Valamennyi kaktusz legszebbike a C. - Több faja ismeretes. A C. giganteus
Engelm. óriás oszlopkaktusz szahuarró v. szaguarró (l. a kaktuszok képén); a
legnagyobb faj 12-16 m. magas, kerülete vagy egy m., csaknem ágatlan. C.
grandiflorus L. vagyis az éj királynéja a Karibi és Antillák szigetéről. Szára
5-7-szögletü ágaiból légi gyökereket bocsát.--A C. fimbriatus DC. tompa
nyolcszögletü szárán hosszu fehér tüskék vannak. Virága szép rózsaszin;
gyümölcse gömbölyded, fénylő piros, akkora mint a narancs, tüskés-szemölcsös, a
husa lángszinü, kellemes savanyus izü. - A C. moniliformis DC. heverő cserje,
ágai mindenfelé szétterjeszkednek. Az Antillák tengerparti sziklái között nő. A
C. flagelliformis Mill. (ostorkaktusz) ágai csüngők vagy szétfutnak, karcsúk és
ujjvastagságuak, kurta tüskések. Virága kékes rózsaszin vagy világos biborpiros,
8 cm. hosszu. - A C. triangularis Haw. szára csaknem egyenes gyökerező, virága
igen nagy szép fehér, este felé nyilik s a következő délelőtt 11-ig pompázik.-
A C. speciosissimus DC. mexikóí; szára 3-4-szögletü, eleinte barna bibor-piros
később zöld. Virága nagy, illattalan, 4 nap nyilik. Kehelylevele vastag,
keskeny, piroszöld szirma sok, piros, a csucsa lilaszinbe játszik, fényes,
himje fehér. - A C. Peruvianus Tabern. (C. hexagonus Hort.) szára tagolatlan,
12 m. magas, 8-16 cm. vastag, 5-8-szögletü, barázdolt. Tüskéi szürke moholyból
bontakoznak ki. Peruból származik, üvegházban gyakori, de ritkán virágzik.
Ezeken kivül még több más faj p. a C. dasyacanthus (l. a kaktuszok képén) napos
szobában, valamint növényházban is könnyen szaporítható. A C. fajok törzse
elhalván, gyakran fehér, 21 1/2 cm. vastagságu könnyü fája marad, melyből
ajtóküszöböt, evezőlapátot stb. csinálnak.
Forrás: Pallas Nagylexikon