Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cesinge... ----

Magyar Magyar Német Német
Cesinge... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Cesinge

(tkp Csezmicei) János, más néven Janus Pannonius; korának egyik legkiválóbb humanistája és költője, szül. Csezmicén. Szlavoniában 1434-ben, megh. Medoc várában 1472. Anyja Borbála, Vitéz Jánosnak, a nagyhirü váradi püspöknek nővére. Hat éves korában apja elhalván, a gyermek nevelését Vitéz János vette kezébe. 13 éves korában Olaszországba küldte, s Ferrara városában 11 évet töltött. Tanítója, a nagyhirü id. Guarino azt mondta róla, hogy hozzá hasonló kitünő tanítványa nem volt. A görög és latin nyelvet ugy beszélte már fiatal korában, mintha anyanyelve lett volna. Olaszországból hazakerülvén, Mátyás király őt titeli préposttá, majd 1460. pécsi püspökké tette. Fiatalsága miatt csak nehezen és Vitéz János erős közbevetésére erősítette meg a pápa ebben az állásában. Mátyás király tudós körének egyik disze volt s a király legbizalmasabb emberei közé tartozott. Rozgonyi Jánossal követségben járt a pápánál s 1469. Mátyás kisérője a csehek elleni hadjáratban. Egyike volt azoknak, kik 1471. Kázmér lengyel királyt hivták meg a magyar trónra; emiatt bátyjával Vitéz Jánossal együtt kiesett a király kegyéből. Midőn megtudta, hogy Mátyás Vitézt elfogatta, Horvátországba menekült, hova a király nem üldöztette, s itt is halt meg 38 éves korában a mese szerint a fölött érzett bánatában, hogy királyához hűtlen lett. Pécsett temették el. Nagy tudós és korának első elegia-költője. Elegiái, melyeket latin nyelven irt meg, e nemben a legkiválóbbak közé tartoznak. Az a mély érzés, melyet az elegia annyira megkövetel s bevégzett formatökély jellemzi azokat. Ő irta az első magyar nyelvtant is, mely azonban sajnos, elveszett. 1878. több kiadatlan művét találta meg Ábel Jenő a velencei sz. Márkkönyvtárban. (V. ö. munkáját: Adalékok a hamanizmus történetéhez Magyarországon, Budapest 1880). Az ifju Guarinus Baptista halálára a következő verset irta:

                Pannonie decus, et nostri lux maxima secli;

                Hic situs es, cunctis, Jane gemende bonis,

                Te nemus Aonium, laceris te illusa capillis,

                Te posita moestus flevit Apollo lyra.

Munkáit kiadta Teleki Sámuel gróf (Utrecht 1784). V. ö. Hegedüs I., Janus Pannonius és a humanisták (Beöthy Zsolt Képes Magyar Irodalom történetében, Budapest 1893, 90-100. l.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is