Cevennek

(franciául Cevennes), Caesar Cevenna, v. Cebenna -ja, Plinius Gebenna, Gebennae v. Cebennae-ja és Strabon Cemmenon-ja, hegylánc Franciaország középső és D-i részeiben. Tágabb értelemben (v. ö. Brugniere: Orographie de l"Europe. Mém. de la Soc. de Géogr. 1830) a C.-en a Canal du Miditől a Canal du Centreig 500 km.-nyi hosszuságban elhuzódó hegyláncot értünk, amelynek egyes részei: a Montagnes-Noires (60 km.), az Espinousei-hegyek (40 km.), az Orbi-hegyek (40 km.), a Guarriguas (35 km.), a Gévaduan (30 km.), a Vivaraisi- (90 km.), a Lyonnais- (110 km.), a Beaujolaisi- (40 km.) és a Charolaisi-hegyek (60 km.). Szükebb, igazi értelemben a C. a Larzac-fensiktól a Loire forrásáig DNy-ról ÉK-nek huzódnak 160 km hosszuságban Hérault, Aveyron, Gard, Lozere, Ardeche és Haute-Loire départementokban (l. ezen cimeket). K. és D. felé meredek a lejtőjük. É. és Ny. felé fokozatosan ereszkednek le. Vizeik az Orb, Héraut Gard, Ceze, Ardeche, továbbá a Tarn, Lot, Allier és Loire felső részei Nagyobbára őskőzetekből állanak. Legmagasabb csúcsaik: az Aigoual (1567 m.), a Lozere (1702 m.) és a Mézenc (1754 m.). A C. a Földközi- és Atlanti-tenger közt vizválasztóul szolgálnak; a Földközi-tenger melléki meleg éghajlatot a limousini hüvöstől különítik el; bölcsői a félelmes mistralnak; sürítői a vizgőzöknek, amelyek az Ardeche, Ceze, Hérault stb. veszedelmes áradásait okozzák. A gyönyörü tájak, a mélyt szakadékok, a bizarr sziklák, a kristályvizü patakok természeti szépségekben is gazdagokká teszik.

Forrás: Pallas Nagylexikon