Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cézium... ----

Magyar Magyar Német Német
Cézium... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cézium

(Cesium). Az alkáli fémek csoportjába tartozó, igen ritka, egyvegyértékü elem; valamennyi ismert elem között a legpozitivabb, kémiai jele Cs, atomsulya 13,27. Ezt az elemet Bunsen és Kirchhoff a spektrálanalizis utján fedezték fel, a dürkheimi sós forrás elemzésekor. Szabad állapotban a természetben nem található; igen csekély mennyiségben a kálium és nátrium vegyületek kisérője; igy előfordul ásványvizekben is. Tulajdonképeni cézium ásvány az Elba szigetén lelhető pollux, amely lényegében aluminium és cézium szilikát vegyülete; 34% cézium-oxidot tartalmaz. Érdekes, hogy mikor Plattner 1846-ban a pollux ásványt elemezte, a legnagyobb pontosság dacára az eredményben 7%-nyi különbséget talált, minek okát adni nem tudta. Később Pisani kimutatta, hogy ez ásvány nem mint Plattner vélte káliumot, hanem C.-t tartalmaz és Plattner analizise helyes, ha a számításokban a kálium atomsulya helyett a C.-ét használjuk. A tiszta fémet legelőször Settenberg állította elő a cian-céziumnak elektrolizise révén. Ezüstfehér szinü, nyujtható és igen lágy fém, amely 26,5°-on megolvad. F. s. (15°-on) 1,88. A levegőn meggyulad, a vizet igen nagy hévvel elbontja. A C. sói a megfelelő káliumsókhoz (és még inkább a rubidium sóihoz) szerfölött hasonlók; a legtöbbje vizben igen könnyen oldható. A C. klorid és platinaklorid kettős sója (2CsCl. PtCl4=Cs2 PtCl6) jóval nehezebben oldható vizben, mint a káliumklorid és platinaklorid kettős sója. Továbbá a céziumtimsó is nehezebben oldódik vizben, mint a kálium-timsó; mig a C. savanyu borkősavsója könnyebben oldódik vizben, mint a kálium sávanyu borkősavsója. Sói a szintelen Bunsen-lángot szép ibolyakékre festik és az igy megfestett láng szabad szemmel a kálium láng reakciójától meg nem különböztethető; de a szinkép készülékkel vizsgálva, a C. szinképében meghatározott helyen két igen szép kék vonal látható. E vonalak jellemzők a C.-ra és annak felismerésére vezethetnek. Különben ez elem felfedezése is e vonalak észlelése alapján történt. A C. sói gyakorlati fontossággal nem birnak; erélyes fiziologiai hatásuak és ezért újabb időben gyógyszerül is ajánlották. (Idegbántalmak) A C. klorid (CsCl) kockás kristályokból áll, vizben, borszeszben igen könnyen oldható; más fémkloridokkal többnyire szépen kristályosodó és nehezen oldható kettős sókat képez. A C. karbonát (Cs2CO2) fehér homokszerü por, mely vizben könnyen oldódik, továbbá bórszeszben is (a káliumkarbonát nem) oldódik; kémhatása erősen lugos. A Cézium bikárbonát (Cs2CO3) fehér homokszerü por, mely vizben könnyen oldódik, továbbá borszeszben is (a káliumkarbonát nem) oldódik; kémhatása erősen lugos. A Cézium bikárbonát (CsHCO3) szépen kristályosodik, kémhatása alig lugos. A C. szulfát (Cs2SO4) vizben igen könnyen oldható só; az aluminiumszulfáttal képezett kettős sója, a C. aluminiumszulfát vagy C. timsó

Cs2Al2(SO4)4.24H2O,

A közönséges timsóval izomorf, és más fizikai sajátságaira nézve is nagyon hasonló hozzá, csupán vizben jóval nehezebben oldódik (1000 s. r. viz 17°-on 135 s. r. kálium t.-t, 22,7 s. r. rubidium t.-t és 6,2 C. timsót old.). A C. hidroxid (CsOH), a káliumhidroxidhoz hasonló sajátságu, de még annál is erősebb bázis.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is