Ch

kettős betü, de egyszerü hangot jelöl. A németben két k, h, j féle hangot irnak igy, az u. n. ach s az u. n. ich hangot; az előbbi meghonosult német szókban k-ra változik, az utóbb h-ra, vagy el is marad (p. bakter Wachter, pléh, plé Blech). Görög szókban tdkp. kh-féle hangot jelent de részint k-nak, részint német ch-nak szokás ejteni. Határozottan kh-t kell irni s ejteni némely keleti nevekben, melyeket németesen ch-val is irnak: Khiva, Bokhara (nem Chiva, Bochara), Francia nevekben s-nek, angol és spanyol nevekben cs-nek kell ejteni, p. Chateaubriand ejtsd: satobrian, Chatham ejtsd: csettem. Régente a magyar cs hangot is igy irták s innen egyes családneveknek ez az irásmódja: Széchenyi, Zichy. Olasz szókban csak e és i előtt fordul elő s mindig k-nak ejtendő, p. Anch" io somo pittore (l. o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon