Chabrus
héber szó, mely egyesülést és egyesületet jelent. Egyik
értelmében jelenti a nyereségnek bizonyos hányadát mely többek által együttesen
eszközölt ügyletből az egyes résztvevőkre jut. Más értelemben az árverési
hiénák szövetkezeteit jelenti, kik az árveréseknél remélhető hasznot oly módon
törekszenek monopolizálni és fokozni, hogy összebeszélve nagyon csekély árt
igérnek az egyes darabokért. Ha aztán nem közülök való egyén megy valamely
árverésre, ettől hallgatási dijat kivánnak, amit ha az megtagad, magasra verik
fel az illető tárgy árát. Egy harmadik értelemben szerepelt a szó a 70-es évek
elején az osztrák és cseh alkotmány villongásokban, amikor olyan földvásárló
polítikai szövetkezeteket jelöltek vele, amelyek nagyterjedelmü jószágokat vásároltak,
különösen Csehországban, hogy ez által a tartományi és birodalmi gyülésnek
nagybirtokok tulajdonjogához kötött választói jogát pártfeleik részére
biztosíthassák. Először 1870. ily módon szerzett magának többséget a cseh
ellenzék a cseh tartománygyülésen. A szükséges pénzt a cseh tőkepénzesek adták
össze. Csakhamar azonban az alkotmányos (német) párt is ezen eszközhöz
folyamodott s a bécsi tőkepénzesek által összegyüjtött összeggel, melyhez
állítólag az osztrák kormány (Hohenwart-minisztérium) is hozzájárult volna,
akkora földvásárlásokat eszközöltek, hogy a választásoknál határozott győzelmet
arattak. Az összegyült tőke feleslegéből 1871-72. osztrák bankot alapítottak.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|