Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Chalmers... ----

Magyar Magyar Német Német
Chalmers... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Chalmers

(ejtsd: csámerz), 1. György, angol történész szül. Skótországnak Fochabers nevü helységébén 1742., megh. 1825 máj. 31. Edinburghben jogot végzett s mint ügyvéd hosszabb időn át Amerikában tartózkodott. 1775-ben visszatért Angolországba s 1786. alkalmazást kapott a kereskedelmi minisztériumban. Nagyszámu iratai közül megemlítendők: Political annals of the united colonies (Lond. 1780); On the comparative strength of Great Britain during the present and preceding reigns (u. o. 1782 és 1786); Collection of treatises between Great Britain and other powers (u. o. 1790, 2 köt.); Caledonia, or a topographical history of North Britain (u. o. 1807., s azóta 4 köt.), mely utóbbi mű Skótország történetének igen alapos tanulmánya. Több jeles életrajzot is irt, névszerint Stuart Mária (London 1818, 2 kötet, ném. Halberst. 1824) Defoe Dániel (1790), Rudiman Tamás (1794) és Palne Tamás (1796) életrajzát. Síkra szállt Shakespeare hátrahagyott iratainak valódisága mellett (1796) és kiadta Ramsay Allan (1800) és Lindsay Dávid (1807) költői műveit.

2. C. Sándor, angol életrajziró és műbíráló, szül. Aberdeenben 1759 márc. 29., megh. 1834 dec. 10. Éles birálataival korán ismeretessé tette nevét. Az északamerikai szabadságharc idejében népszerüségének rovására .Angolországnak fogta pártját. Első nagyobbszerü vállalata volt a General biographical dictionary (London 1812-17, 32 köt.), mely 9000 cikknél többet foglal magában. Művei közül megemlítendő még: The British essayists with prefaces historical and biographical (London 1803 45 köt.) History of the university of Oxford (u. o. 1810, 2 köt.) és British poets from Chaucer to Cowper (u. o. 1810, 21 köt.). Kiadta Shakespeare, Johnson S., Pope és mások műveit.

3. C. Tamás, angol teologus és hitszónok, a skót szabad preszbiteri egyház alapítója, szül. Anstrutherben (Fife grófság) 1780 márc. 17., megh. Morningsideban 1847 máj. 31. 1795-98. St.-Andrewsben teologiát, matematikát, természetbölcsészetet és kémiát tanult; néhány évig mennyiségtan-tanár volt, 1803. lelkész lett Kilmanyban, 1815. Glasgowban, 1823. a morálfilozofia tanára St.-Andrews-, 1828. a teologia tanára Edinburghben. Sikerrel fáradozott az egyházi diakonátus kiképzése és uj életre ébresztése körül. A francia Institut levelező tagjává választotta s a cambridgei egyetem a jogtudomány doktorává avatta. 1843. kilépett az állami egyházból és a skót nemzeti egyházat alapította. Az első gyülésen ő elnökölt s mint az uj egyház pastor primariusa buzgón működött egész haláláig. Mint nemzetgazda kivált annyiból érdekes jelenség, mert erősen hangsulyozza a kereszténységnek a gazdasági életre való befolyását. Egyebekben igy jellemezhető: Ricardónak, de kivált Malthus tanának buzgó védelmezője. Művei 25 kötetben vannak összegyüjtve (uj kiadás London 1849) ehez járul hátrahagyott iratainak 9 kötete, mig 12 kötetre rugó válogatott műveit Hanna adta ki (Edinburgh 1854-57). Fontosabb művei a következők: The adaptation of external nature to the moral and intellectual condition of man (Edinburgh 1839, 2 köt.); Treatise on political economy in connexion with the moral prospects of society (u. o. 1832), a Malthus által felállított elmélet védelme; The civil and Christian economy of large towns, (u. o. 1821, 3 köt.); Evidences of the Christian revelation (uj kiad. 1879). V. ö. Hanna, Memoirs of the life and writings of Th. C. (2. kiad., Edinburgh 1878, 2 köt.); Watson, Life of Th. C. (u. o. 1881); Fraser, Th. C. (London 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is