Chamberlain
1. József, angol államférfiu, szül. Londonban 1836.
Birminghamban az atyja által alapított gyárban működött de 1874. atyja halála
után az üzleti pályáról visszavonult s a politikára adta magát. Birminghamban
1868 óta a községi tanács tagja, 1874-76. pedig a városnak polgármestere volt.
Különösen a közoktatásügyi kérdésekben fejtett ki tevékenységet s azt
követelte, hogy az anglikánus egyháznak állami jellegét eltöröljék hogy
föltétlenül kötelező iskolakényszert léptessenek életbe és a tanítást kizárólag
világi tanerőkre bizzák. Ezen eszméket irodalmilag is terjesztette, különösen a
Fortnightly Reviewban, azonfelül mint a «Nemzeti, nevelési liga» elnöke is
fáradozott. 1876. azonban elérte célját és mint Birmingham képviselője helyet
foglalt az alsó-házban, hol rövid idő alatt a radikális párt egyik vezére lett.
Az 1880. választásokkor a radikális párt a liberális párt jelöltjeit segítette
diadalra, amiért azután Gladstone C.-t az ujonnan alakított kereskedelemügyi
hivatalba hivta. C. ezen állásában különösen a radikálisok nézeteit támogatta
és az Irországban alkalmazott kényszer-rendszer eltörlését sürgette. 1885.
Gladstone-nal együtt lemondott állásáról, s habár 1886-ban Gladstonenak uj
minisztériumában a helyi közigazgatási hivatalt elvállalta, a Homerule miatt
Gladsbone-tól különvált, állásáról leköszönt és Hartington lord mellett a
szabadelvü párt azon töredékének lett vezére mely az «Unionisták» nevét viseli
és a konzervativ párttal szövetkezvén, a Gladstone-minisztériumot megbuktatta.
Salisbury lord, kinek kormányát C. támogatta a brit Észak-Amerika partjainak
halászati joga körül támadt viszály kiegyenlítését C.-re bizta mint angol
biztosra, mely minőségben Chamberlain az Unio biztosaival szerződést kötött,
melyet azonban az Egyesült-Államok szenátusa elvetett. Az 1892 augusztusban C,:
t megint Birmingham képviselőjévé választották, s jelenleg is az unionisták
soraiban küzd a Homerule ellen.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|