Champagne

(ejtsd: sampanny). 1. Franciaország egykori tartománya a felső Szajna medencéjében Ile-de - France, Orléanais, Burgundia, FrancheComté, Lotaringia, Luxemburg és Belgium közt, mintegy 30,667 km² területtel. Sik terület, amelyet a Szajna, Aube, Yonne, Aisne, Oise és Marne É-i szögletében pedig a Maas öntöznek. Fővárosá volt Troyes. C. a következő 9 vidékből állott: 1. Tulajdonképeni C. (a mai Aube és Marne dép. nagyobb része); 2. Rémois (Reims arrondissement és Marne Ny-i része); 3. Argonne (Sainte-Menehould környéke); 4. Perthois (Vitry-le-Frangois és Saint-Dizier környéke); 5. Rethelois (Ardennes dép. nagyobb része); 6. Vallage (Joinville, Vassy, Brienne, Bar-sur-Aube, Clairvaux és Château-Vilain környéke); 7. Bassigny (Chaumont, Langres, Bourbonne, Montigny, Bourbonne-les-Bains környéke); 8. Sénonais (Sens, Pont-sur-Yonne, Joigny, Saint-Florentin, Tonnerre, Bray stb. környéke); 9. Brie champenoise (Seine-et-Marne dép. jelentékeny része és Château-Thierry arrondissement). C. pouilleuse névvel a C.-nak a Marne és az alsó Aube közt fekvő terméketlen részét illették. Ezen kopár részén kivül a C. mindenütt termékeny, különösen ismeretesek világhirü borai (l. Pezsgő). C.-ból alakíttattak: Aube, Yonne, Seine-et-Marne, Haute-Marne, Marne és Ardennes départementok (l. ezen cimeket). C.-ban a senones, tricasses, meldi, catalauni és remi gallus törzsek laktak. A merovingiak idejében is találkozunk a duces Campanienses névvel. A X. század végén örökös urai comtes de Troyes nevet viselnek. A XI. században I. Thibaud a comte de C. nevet veszi föl. 1284. III. Henrik gróf egyetlen lánya Szép Fülöp nejévé válván, ideiglenesen, 1361. pedig véglegesen egyesíttetett Franciaországgal. V. ö. Poinsignon: Histoire général de la C. 3 köt. 1885.- 2. C., Bas-Berrynek az Indre és a Cher mellékvizei közt fekvő sík de kevésbbé termékeny része. - 3. Tourainenek a Cher és Indre közt fekvő része. - 4. Charente départementnak a Charente és a Né közt elterülő része, amelyet Grande és Petite C.-ra osztanak.

Forrás: Pallas Nagylexikon