Charcot

(ejtsd: sarko) János Márton, fr. orvos, szül. Párisban 1825., megh. 1893 aug. 17. 1853. lett doktor az arthritis nodosát tárgyaló értekezésével; 1856. a párisi kórházak központi bureaujának orvosa; 1862. a Salp?triere egyik orvosa lett; ugyanitt 1866-78-ig már hires előadásokat tartott az aggok betegségeiről, különösen azok idegbetegségeiről. Ez előadások tették nevét először hiressé. 1860. agrégé lett, 1872. a kórboncolástan tanára a párisi orvosi fakultáson, s ezen nem neki való szakon is kitünő munkásságot fejtett ki.

1882. külön neki szerveztek egy uj tanári állást és klinikát idegbetegségek számára. Ez a klinika az egész világ orvosainak gyülhelye; mint hajdan Trousseauért, úgy ma Charcotért vándorolnak a orvosok Párisba. C. a nagy franciák közé tartozik, s minden kor legjelesebb orvosai között fogja nevét emlegetni az orvostörténelem, oly átalakító, alkotó, uj utakat mutató az ő működése. A hisztériáról, a disszeminált szklerózisról, paralysis agitansról, tabes dorsalisról, tabes spasmodicáról irt dolgozatai, előadásai genialitásának fényes bizonyítékai. Nemcsak mint buvár és iró, hanem mint előadó tanár is elsőrangu, s hetenként kétszeri előadásai mind megannyi tudományos ünnep. Nagyszámu munkái közül a nagyobbak: Leçons sur les maladies du foie etc. (Páris 1877); Leçons sur les maladies des vieillards et les maladies chroniques (Páris 1868); Leçons sur les maladies du systeme nerveux faites á la Salp?triere (Páris 1874, 4. kiad. 1880 magyarra ford. Azary Á. Kiadta a Magy. Orv. Könyvkiadó Társ. 1876.); Localisations dans les maiadies du cerveau etc. (Páris 1876); Iconographie photographique de la Salp?triere (service de M. Charcot), kiadták tanítványai Bourneville és Regnard (3 köt. Páris 1876-1880); Études cliniques sur l"hystéro-épilepsie ou grande hysterie (Páris 1881), kiadta tanítványa Richer.

Forrás: Pallas Nagylexikon