Charente-Inférieure

(ejtsd: sáránt enferiör), département Franciaország Ny-i részében Vendée, Deux-Sevres, Charente, .Dordogne, Gironde és az Atlanti-oceán között, 6800 km² -nyi területtel, (1891) 456202 lak. Hozzája tartoznak Ré, Oleron (l. o.), Madame és Aix szigetek. Aunis és Saintonge nagyobb, Poitou és Angoumoisnak kisebb részéből alakították. Az egész département sík terület; legmagasabb dombja Deux-Sevres felőli határán, 172 m. magas. A szaggatott tengerpart mellett amelynek hossza 175 km., sok a mocsár és a futó homokkal borított terület; a mocsáros vidékeket lassan kiszárítják, a lagunákat pedig tengeri só főzésére és osztriga-tenyésztésre használják; a futó homokot nagyrészt megkötötték. C.-ot a Sevre-Niortaise, a Charente és ennek mellékvizei a Boutonne, a Né, a Seugne, továbbá a 85 km. hosszu Seudre és a Gironde öntözik. Az éghajlat nagyon enyhe. A föld egy harmada a gabonatermesztés szolgálatában áll; a szőllő (a bort nagyobbára konyak- és ecetgyártásra használják) a kender a cukorrépa és gyümölcs, különösen gesztenye. A házi állatok közt legnagyobb számmal vannak juhok (268000), szarvasmarhák (139000), disznók (87500) és lovak (37800). Jelentékeny a halászat és a tengeri sófőzés. A főbb iparágak: a szeszgyártás, vászonszövés, kötélfonás, hajógyártás, cukorfinomítás és ecetgyártás..C. arrondissementjai: La Rochelle Saint-Jean-d"Angély, Jonzac, Marennes, Rochefort-sur-Mer és Saintes. Fővárosa: La Rochelle. 29 kikötője közül a nagyobbak: La Rochelle, Rochefort Royan, Marennes, Marans és Tonnay-Charente. Rochefort egyszersmind hadi kikötő. V. ö. Joanne, Géogr. de la C., 1877.; L. Delayant, Hist. du dép. de la C., La Rochelle 1875.

Forrás: Pallas Nagylexikon