Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Charpentier... ----

Magyar Magyar Német Német
Charpentier... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Charpentier

(ejtsd: sarpentjé) 1. Ferenc Fülöp, francia rézmarató és mekánikus, szül. Bloisban 1734 okt. 3., megh. Párisban 1817 jul. 22. Ő volt a rézmaratásban a tussal dolgozó módszer föltalálója, amely fontos találmánya királyi mekánikus cimet szerzett neki. Legnevezetesebb alkotásai: Mária nevelése, Boucher után; Archimedés halála, Ciro Ferri után; Levétel a keresztről, Vanloo után; A gráciak játéka, Boucher után; Mint mekánikus találmányaival különösen a fegyvercsinálás terén tünt ki.

2. C. (Carpentier, Carpentarius) Jakab, szül. Clermontban 1524., megh, 1574. Tizenhat éven át, haláláig a párisi akadémia rektora a filozofiai szakban; IX. Károly orvosa; hevesen küzdött Ramus-szal a matematikai tanszékért, mely küzdelemben ő lett a győztes. Nevét főleg Ramus halála tette hirhedtté, mert de Thou a történetiró őt vadolja azzal, hogy felbiztatta a tanulókat Ramus megöletésére, aki a Bertalan-éjszakának egyik áldozata lett. C. Aristotelés leghivebb követőihez tartozott, kinek tanait fanatizmussal védelmezte Ramus ujításai ellen. Főbb művei: Descriptio universe nature ex Aristotele (1560), kivonat Aristotelés műveiből és Alcinous Platonról szóló művének fordítása (Platonis cum Aristotele in universa philosophia comparatio stb. 1573), melyben C. összehasonlítja Platón és Aristotelés rendszerét. E munkában emlékszik meg Ramus haláláról, anélkül hogy egy szóval is sajnálná. Animadversiones in libros tres dialecticarum institutionum Petri Rami (1559).

3. C. János Frigyes Vilmos Tousaint von, szász geologus és bányász, szül. Drezdában 1738 jun. 24., megh. Freibergben 1805 jul. 27. Kezdetben jogot, azután matematikát tanult. 1766. a matematika tanára lett a freibergi bányászati akadémián, ekkor kezdett földtani s bányászati tanulmányokkal foglalkozni. 1773. bányatanácsossá 1784. a schwemsali timsógyárak igazgatójává, 1800. freibergi bányakapitánnyá lett. Nagy érdemeket szerzett a bányászat tudományos mívelése körül és Szászország földtani kutatásaiban tevékeny részt vett. 1785 hazánkban látogatta meg a nevezetesebb bányahelyeket s a nálunk szerzett tapasztalatai alapján létesítette, illetőleg szervezte a freibergi foncsorozó intézetet. Nevezetesebb munkái: Mineralogische Geographie der kursächsischen Lande (Lipcse 1778); Beobachtungen über die Lagerstätten der Erze, hauptsächlich aus den sächsischen Gebirgen (u. o. 1799); Beiträge zur geognostischen Kenntnis der Riesengebirges schlesischen Anteils (u. o. 1804).

3. C. Márk Antal, francia zeneszerző, született Párisban 1634., megh. u. o. 1702 márc. Rómában Carissiminek volt tanítványa; később Párisban a Jézsuita-kollegium karmestere lett. C. Lullynak legnevezetesebb ellenfele, kit műveltségével, de nem tehetségével, felülmult. A franciák C.-t kora legképzettebb zenészének tartják. Irt motetteket, balletteket és 17 operát, melyek közt a Medea különösen hires.

4. C. Toussaint von, német természettudós, szül. Freibergben 1780 nov. 22., megh. Briegben 1847 márc. 4. Freibergben a bányászatot és Lipcsében a jogot tanulta. 1802. porosz szolgálatba lépett mint bányász s e pályán fokozatosan emelkedett. Bányászati és kohászati munkáin kivül zoologiaiakat is irt, melyek közül fontosabbak a következők: Hore entomologice (Breslau 1825); Libelluline europee (Lipcse 1840); Orthoptera (Lipcse 1841-43).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is