Chartres

(ejtsd: sártr), Eure-et-Loir francia département fővárosa az Eure balpartján, püspöki székhely, (1891) 22762 lak. bőriparral, gépgyártással, fürjpástétom-készítéssel; nagy gabona- és marhakereskedéssel; természetrajzi és régiségtárral, gazdag nyilvános könyvtárral (60000 köt. 1200 kézirat) és több tudományos társulattal. A gót izlésben (1195-1260) épült, 131 méter hosszu és 16-40 méter széles székesegyháza egyike a legszebb ilynemü épületeknek Franciaországban, 106 és 115 méter magas ujabbkori toronnyal, óriási kriptával amelyben Notre-Dame-sous-Terre különös tisztelet tárgya. Egyéb jelentékeny épületek: Saint-Aignan Saint-André (a XII. századból) templomok; a Maintenon asszony költségén épített püspöki palota és a városháza. A régi erődítményekből fenmaradt a Porte-Guillaume. A des Épars piacot M rceas generálisnak, a város szülöttének szobra ékesíti. - C., a régi Autricum, a carnutes fővárosa helyének közelében épült. 858. és 911. a normannok rabolták ki. 922. már önálló grófsággá, későbben 1528. pedig hercegséggé lett és mint ilyent 1623. Gastron d" Orléans kapta meg. Az Orléans-családban mindig az elsőszülött fiu viselte a C. hercege cimét. Az angolok birtokában volt 1417-1432. V. ö. Ozeray: Hist. générale, civile et religieuse de la cité des Carnutes et du pays chartrain, 1834; Bulteau: Desc. de la cathédrale de C. 1850.

Forrás: Pallas Nagylexikon