Chassé
(ejtsd: sásszé) Dávid Henrik báró, németalföldi tábornok,
szül. Thielben (Geldernben) 1765 márc. 18., megh. Bredábuu 1849 máj. 2. 1775.
mint hadapród lépett a hollandi hadseregbe, 1781. hadnaggyá s 1787. kapitánnyá
nevezték ki, de a hazafiui pártnak elnyomása (1787) után, melyhez ő is
tartozott, Franciaországba menekült, hol egyideig a hadseregben szolgált. 1795.
azonban Pichegru hadával visszatért Hollandiába. 1796-ban Daendels alatt végig
küzdötte a németországi hadjáratot, s később Würzburg ostrománál valamint 1799.
az angol-orosz seregek Hollandiábán való partra szállásánál annyira kitünt,
hogy 1803. ezredessé s 1806. vezérőrnaggyá léptették elő. Nagy érdemeket
szerzett 1812-13. a spanyol háboruban, s mivel minden alkalommal «roham»-ot
rendelt, katonái a «szurony-tábornok»-nak nevezték. Bonaparte Lajos 1809. bárói
rangra emelte. 1814. a szövetségesek elleni harcban hadparancsnok lett. A
békekötés után alezredesi ranggal a németalföldi seregbe lépett s a waterlooi
csatában vett részt. A második párisi béke után C. a negyedik katonai
parancsnokság élére került. A belga forradalomban Antwerpennek (1830. okt. 27.)
bombáztatása s az ottani fellegvárnak makacs védelmezése által lett
ismeretessé; nemsokára gyalogsági tábornokká nevezték ki. Azután túsz
minőségében a franciákhoz került, ahonnan 1833 máj. 12. a belga-hollandi béke
megkötése után hazájába visszatért. Ezentúl szülőhelyén tartózkodott, s 1840.
nyugalomba vonult.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|