Chatel
(ejtsd: satel), 1. Ferdinánd Toussaint Ferenc, francia
egyház-reformáló, szül. Gannatban (Allier département) 1795 jan. 9., megh.
Párisban 1857 febr. 13. 1823 óta mint a kir. gárda tábori lelkésze Párisban
szabadelvü hitszónoklatai által tette magát ismertté. Az 1830. juliusi
forradalom után több elégedetlen papot gyüjtött maga köré, reformokat követelt
a vallásban és az alkotmányban, ezenkivül a fülbegyónás megszüntetését, a papi
házasság megengedését stb. követelte s az «Église unitaire française» isteni
tiszteleteit rendezte. Önmagát «Gallia primásá»-vá nevezte ki s közzétette: La
loi naturelle, toute la loi naturelle, rien que la loi naturelle (A
természettörvény, a tiszta természettörvény, semmi más mint a természettörvény)
cimü munkáját, mint az uj egyház alapját. A hivek sorában nemsokára szakadás
állt be s tanítványa Anzon apát volt az első, ki ellene állást foglalt s egy uj
szektát alapított. A rendőrség 1842 nov. 28. bezárta az uj egyház templomát s
C.-nek a postánál adott állást. Művei közül kiemelendők: Le code de l"humanité,
ou l"humanité ramené á la connaissance du vrai Dieu et au véritable socialisme
(Páris 1838), melyben a dogmatlkát és morált naturalista elvekre iparkodik
visszavezetni. Továbbá: Profession de foi de l"église catholique (Páris 1831);
ezenkivül irt különböző röpiratokat, egyházi beszédeket stb. V. ö. Holzapfel,
C. abbé egyháza (a Zeitschrift für historiche Theologie-ban 1844).
2. C. János, a párisi jezsuiták növendéke, ki 1594. IV.
Henrik francia király ellen gyilkossági kisérletet követett el, de a királyt
csak az ajkán sebesítette meg. Ekkor a merénylőt elfogták s ifju kora dacára
felnégyelték. E merénylet következtében a jezsuitákat Franciaországból
számüzték.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|