Chemnitz

(ejtsd: kemnic), önálló törvényhatósági joggal biró város Szászországban, amelynek legiparosabb helye, az ugyanily nevü kis folyó mindkét partján, (1890) 138954 lak. Főiparágai: vasöntés, lokomotiv- és egyéb gépgyártás; pamutszövés- és fonás, különösen butorszövetek és asztalterítők készítése; kötött árúk, főképen harisnya-, keztyü- és trikókészítés; végül kémiai szerek és papir gyártása. Mindez iparágak (1890) 24087 férfi és 10565 női munkást foglalkoztattak. A régi város még szűk, de ujabb része már szélesebb, egyenesebb utcákból áll; a Schloss-Teich környéke, a Forstplatz, Schiller-tér és a Stadtpark fákkal van beültetve. Jelentékenyebb épületei: a gót stilusban épített Jakobi-templom, id. Kranach Lukács egy képével; a régi és uj városháza; a nagyszerü vágóhid és a Hedwig-fürdő, Németország legnagyobb födött úszómedencéjével. 3 középiskoláján kivül számos ipariskolája van (molnárok, gyárvezetők, festők, szövők, takácsok, szabók üvegesek stb. számára). Több tudományos és jótékonysági egyesülete közt jelentékenyebb a történelmi és képzőművészeti. - C. Kameniz nevü vend telepből keletkezett Lothár császár (megh. 1138.) abban bencés apátságot alapított; 1290. birodalmi várossá emeltetett. Midőn 1485. a Szász választófejedelemség fölosztatott és C. az Albert-ágának jutott, már egyike volt a legvirágzóbb iparu szász városoknak. A 30 éves háborúban 1633 és 36 közt csaknem teljesen elpusztult és csak a XVII. század végén kezdett ujra megnépesedni. Nagyobb lendületet azonban csak a kontinentális zár tartama alatt nyert és még későbben a gépgyártás fölvirágzása következtében. V. ö. Zöllner: Gesch. d. Fabrik- u. Handelsstadt C., 1888.

Forrás: Pallas Nagylexikon