Chemnitz

1. Fülöp Bogiszláv, C. Márton unokája, német történetiró, szül. Stottinben 1605 máj. 9., megh. Hallstadban, Svédországban 1678. Miután Rostock- és Jenában jogot tanult, 1627. előbb hollandi, majd svéd hadi szolgálatba lépett. Krisztina svéd királynő 1644. tanácsossá és német birodalmi történetiróvá nevezte ki. 1648. nemességet kapott. Hippolytus a Lapide álnév alatt irta hires munkáját: Dissertatio de ratione status in imperio nostro romano-germanico (Freist. 1640, 2. kiad. 1647), melyben a Habsburgházat szenvedélyesen megtámadta, a felszaporodott császári előjogokat kárhoztatta s utat nyitott az államjog szabadabb tárgyalására. Történelmi műve: Der königliche schwedische in Deutschland geführte Krieg (uj kiadás Stockh. 1855-59, 6 köt.) fontos forrásmunka a harminc éves háboru történetéhez, a benne foglalt oklevél anyagért és a hadi események részletes leirásáért. Az eseményeket 1636-ig adja elő, amihez még Torstenson hadjáratainak elbeszélése járult 1641-46-ig. C. csak az első és második részt adta ki (1630-36). (Stettin 1648 és. Stockh.1653.) V. ö. Bluntschli, Az általános államjog és politika. Ford. Acsády Ignác; Weber, Hipp. a Lapide. Sybel, Histor. Zeitschr. 29. köt.

2. C. János Jeromos, német zoologus, szül. Magdeburgban 1730 okt. 10 megh. Kopenhágában 1830 okt. 18. Ő irta a Martini Neues systematisches Konchylienkabinett folytatását 1769-95-ig.

3. C. Márton, egyike a jelentékenyebb német lutheránus teologusoknak a XVI. sz. második felében szül. Treuenbrietzenben (Mittelmark) 1522 nov. 9., megh. 1586 ápr. 8.; szegénysége miatt háromszor is félbe kellett hagynia matematikai és asztrologiai tanulmányait s kenyérkereset után látnia. Königsbergát, ahol 1549 óta teologiával foglalkozott, Osiander ellen foglalt pártállása miatt el kellett hagynia; 1553. Wittenbergába költözött, 1554. lelkész lett, 1567. pedig szuperintendens. Braunschweigban. Teologiai hírnevét Examen concilii Tridentini (1565-73, 4 köt.; uj kiad. Preuss E.-től, Berlin 1862) címü főművével alapította meg, mely 1576. német, utóbb francia fordításban is megjelent. Königsbergában Mörlinnel szerzette 1567. Corpus doctrine Pruthenicum művét, Wittenbergában Loci theologici (Leyser kiadása, 1591), - és Braunschweigban 1569. a Corpus doctrine Julium címűt s résztvett a concordie formula szerkesztésében. V. ö. Lentz, Dr. C. Márton (Gotha 1866); Hachfeld, C. Márton élete és működése, különösen viszonya a tridentinumhoz (Lipcse, 1867).

4. C. Mátyás Frigyes, a «Schleswig-Holstein meerumschlungen» c. dal szerzője, szül. Barmstedtben 1815. jun. 10., megh. Altonában 1870 március 14. A fentemlített dal 1848-49., majd 1863-64. egész Németországban igen népszerü volt, 1844. jelent meg az Itzehoer Nachrichtenben, Bellmann orgonista csinált rá muzsikát s először a schleswigi dal-ünnepen 1844 jul. 14. adták elő.

Forrás: Pallas Nagylexikon