Chenille
(franc. ejtsd: snij), Magyarosan zsenilia, selyemből v.
fésüsgyapjuból készült szőrös cérna melyet szövés és fonás segélyével állítanak
elő. A szövőszéken ugyanis oly szövetet készítenek, amelyen a láncfonalak
csoportosan vannak elhelyezve, illetőleg a vetülék fonalak helyenként szabadon
lógnak. Ezen szövetet a láncfonalcsoportok között levő rések középvonalai mentén
szétmetszik, s igy oly szalagot nyernek, amelynek mindkét széle szabad
szálakból van alkotva. E szalagot cérnázásnak alávetett fonalpár közé akkép
helyezik el hogy a cérna a szalag közepét kulcsolja körül. Ezáltal a szalag
csavarmenetszerü elhelyezést nyer s a szabad szálak bolyhos hengert, illetőleg
a kivánt szőrös cérnát alkotják. A fésüsgyapjuból készült zseniliákat azután
még kefélik és gőzölik. - C.-szövet, magyarosan zsenilia-szövet, barsonyszerüen
bolyhozott fonáktalan szövet, amely előáll, ha ritka beállításu láncfonalak
közé (Chenille-t) zseniliát vetnek be. Ezen szövésmód nagyobb méretü szines
ábrák olcsó előállítására alkalmas, mert a vetülék fonalat vagyis a zseniliát
oly szinezésben készíthetik, aminőt az ábra megkiván. Ily szöveteket teritékül,
függönyökül és butorszövetül használnak. Ezen szövésmód a szmirna-szőnyegek
utánzására is alkalmas, csakhogy ez esetben kettős szövet készül, vagyis a
felső zsenilia szövetet az alsó spárga szövettel kapcsolják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|