Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cherbuliez... ----

Magyar Magyar Német Német
Cherbuliez... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cherbuliez

(ejtsd: serbüljé), genfi család melynek több tagja szerzett nevet a tudomány és irodalom terén magának.

1. C. Andor, iró szül. Genfben 1795., megh. u. o. 1874 jun. 14. 1822. a kollégium első osztályának igazgatója és 1840. a genfi akadémián a római irodalom tanára. Számos, a Bibliotheque universelle de Geneveben szétszórtan megjelent cikkén kívül a köv. munkákat irta: De libro Job (Genf 1829) és Essai sur la satine latine (u. o. 1829).

2. C. Antal Elezeus, svájci nemzetgazda, szül. Genfben 1797 jul. 29., megh. Zürichben 1869 márc. 7. 1833. a jog és nemzetgazdaság tanárává lett a genfi iskolán. Élénk részt vett a politikában, s e mellett mint több folyóirat szerkesztője is tekintélyes befolyásra tett szert. Az 1846. forradalom alkalmából, midőn pártját legyőzték, ott hagyta tanszékét és Párisba ment ahol két hirlapjaban erősen támadta a szocialistákat, kivált Proudhont (l. o.). 1853. viaszatért hazájába, hol előbb a lausannei akadémián tanárkodott, majd a zürichi műegyetemen adott elő nemzetgazdaságtant. Nevezetesebb dolgozatai: L"utilitaire (3 kötet, 1828-30), melyben Bentham tanait védelmezi (l. o.); Théorie des garanties constitutionnelles (2. kötet, 1838); Riche ou pauvre. Exposition succincte des conditions actuelles de la distribution des richesses sociales (1840); Richesse ou pauvreté ( 1841); De la démocratie en Suisse (2 köt. 1843); Simples notions de l"ordre social, á l"usage de tout le monde (1848); Le socialisme c"est la barbarie (Examen des questions sociales qu"a soulevées la révolution du 24. febr. 1848); Lettre á Proudhon sur le droit de propriété (1849); Le potage á la tortue (1849); Études sur les causes de la misere etc. 1853. S végül utolsó főműve, melyben összefoglalta nézeteit: Précis de la science économique (1862). (L.: Rambert: A. E Cherbuliez. 1870.)

3. C. Joël, iró és könyvkiadó az előbbinek öccse, szül. Genfben 1806., megh. u. o. 1870 nov 8. 1833. megalapította a Revue critique des livres nouveaux c. folyóiratot és két konzervativ hirlapot szerkesztett: a Le Fédéral és a Journal de Geneve címüeket. Azonkívül munkatársa volt a Revue des deux Mondesnak. C. Hugo Viktor és a halálbüntetés eltörlése ellen egy polemikus regényt irt: Le lendemain du dernier jour d"un condamné (Páris, 1828) cimen; ezenkívül: Geneve, ses institutions, ses moeurs etc. (u. o. 1829).

4. C. Viktor, francia iró, C. Andor fia, született Genfben 1829 jul. 19. Genfben, Párisban, Bonnban és Berlinben tanult; eleinte matematikát, majd filologíát archeologiát és filozofiát; 1864. Genfben élt, később a Revue des deux Mondes szerkesztőségébe hívták meg, ahol mint politikai és műtörténelmi cikkiró, többnyire G. Valbert álnéven és mint regényiró igen nagy munkásságot fejt ki; 1881 óta a francia akadémia tagja. Irásai közül fölemlítjük: Un cheval de Phidias. Causeries athéniennes (2. kiad., 1864) és lélektani elemzés dolgában kiváló regényeit: Le comte Kostia (Páris 1862); Le prince Vitore (u. o. 1863); Paul Mérée (u. o. 1864); Le roman d"une honn?te femme (u. o. 1866); Le grand oeuvre (u. o. 1867); Prosper Randoce (u. o. 1868); L"aventure de Ladislas Bolski (u. o. 1869); La revanche de Joseph Noirel (u. o. 1872); Meta Holdenis (u. o. 1873) Miss Rovel (u. o. 1875); Le francé de Mlle Saint Maur (u. o. 1876); Samuel Brohl et Comp. (u. o. 1877); L"idée de Jean T?terol (u. o. 1878); Amours fragiles (u. o. 1880); Noirs et rouges (u. o. 1881); La ferme du Choquard (u. o. 1883), stb. Ujabb kritikai és politikai irásai: L"Allemagne politique (u. o. 1870); Études de líttérature et d"art (u. o. 1872); L"Espagne politique (u. o. 1874); Hommes et choses d"Allemagne (u. o. 1877); Hommes et choses du temps présent (u. o. 1883); Art et nature 1892 (most fordítják a könyvkiadóvállalat számára); a hét előbbi eredetileg a Revue des deux Mondesban jelent meg. Olivier Maugant (1885); La B?te, roman psychologique (1877); La vocation du Comte Ghislain (1889); Une Gageure (1890) stb. Magyarul megjelentek: A különcz. Ford. Augustus. 2 köt. (Kolozsvár 1877). A pépi király. Ford. Berényi L. (Olcsó k. 98, 1880). Brohl, Samu és társa. Ford. V. Ilona (Budap. 1877). Egy becsületes asszony története. Ford. Tolnai Lajos. 2 köt. (Budapest 1881). Mere Paulina. Ford. Julia, 2 köt. (Kolozsvár 1876). Saint-Maur kisasszony jegyese. Ford. Visi Imre (Budapest 1876). Bolski László Ford Csukássi Józsefné, 3 kötet (Pest 1872). Noirel József: Ford. Mártonffy Frigyes, 3 köt. (Pest 1873). V. ö. Rambert: Écrivains nationaux suisses (Genf 1874. VI köt.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is