Chester

(ejtsd: cseszter) 1. county Pennsylvania É.-amerikai államban, 2125 km²-nyi területtel, 805 lakossal West-Chester székhellyel. 2. County D.-Karolina É.-amerikai államban, 1641 km²-nyi ter., 18805 lak., Chesterville székhellyel. 3. C., Chestershire vagy rövidítve Cheshire, grófság Anglia. Ny-i részén, az Ir-tenger, Stafford, Derby, Lancaster, Flint, Denbigh és Salop v. Shrop grófságok közt, 2830 km²-nyi ter., (1891) 730052 lak., Az egész grófság halmos sikság, csakis K-i részében vannak nagyobb emelkedések, a Pannine-lánc kinyuló ágai; legmagasabb az Axe Edge (552 m.). A Dee és a Mersey, különösen ennek mellékvize, a Weaver öntözik. Az előbbi kettőnek torkolatát 25 km. hosszu félsziget választja el. A pamut- és. gyapjuipar csak a Lancashirere néző részében jelentékeny: egyebütt a földművelés, különösen pedig az állattenyésztés a főfoglalkozás. A C.-sajt hires. A só és szén, kevésbbé a réz és ólom a bányászat tárgyai; a kiválóbb bányák Northwichben, Middlewichben és Winsfordban vannak. Főváros: C.; nagyobbak; Stockport, Macclesfield, Birkenhead stb. 4. Az ugyanily nevü grófság fővárosa, a Dee jobb partján, 13 km.-nyire ennek torkolatától, püspöki székhely, vasuti gócpont, (1891) 37105 lak., dohány-, szappan-, hajógyártással és kémiai szerek készítésével. Régen virágzó kereskedelmét nagyobbára Liverpool ragadta magához; a C.-sajtnak azonban maig is legfontosabb piaca. Régi emlékei közül, melyek a várost Anglia egyik legérdekesebb helyévé teszik megemlítendők a még meglehetős jó karban levő körfalak, a szt. John-templom, a Deen átvezető kőhid; az erőd helyét modern épületek foglalják el. Érdekesek a row-k, a házakon a gyalogjárók felett 2 m. magasban a járó-kelők számára épített galérlák; ezekre nyilnak a legszebb boltok. Hozzájuk keskeny könnyen védhető lépcsők vezetnek, jeléül annak, hogy a rowk még azon időből valók, midőn a közeli hegyes vidék lakóinak támadásától félni lehetett. Közelében, K-nek van Hawarden, Gladstone lakóhelye. C.-t alkalmasint még a rómaiak alapították és Castrum legionis XX vagy Deva v. Cestrianak nevezték. Az V. században a britek birtokába került, akik Caerleonnak hivták, és Gwynedh királyság fővárosává tették; a IX. században a szászoké lett. A dánok azonban elpusztították és csak Hódító Vilmos unokaöccsének, Lupus Hugon nevü első grófjának gondozása folytán virult föl ujra. III. Henrik után Nagy-Britannia királyának legidősb fiai sokáig a C.-i gróf cimet víselték. 5. Város Pennsylvania észak-amerikai államban, Delaware countyban, a Delaware jobb partján, (1890) 20226 lak., vas- és pamutiparral, jelentékeny vajkeresk.; C. Pennsylvania legrégibb városa; 1643. svédek alapították és Uplandnak hivták; 1682. itt tartották az első tartományi gyülést.

Forrás: Pallas Nagylexikon