Chiabrera

(ejtsd: kiabréra) Gábor, olasz költő, született Savonában 1552 jun. 8-án, megh. u. o. 1637 október 14-én. A római Collegio Romanoban nevelkedett, melyből kikerülve, még néhány évig az örök városban maradt. Egy párbaj következtében fogságba került, azután pedig visszavonult szülővárosába, ahol hosszu élete végeig teljes nyugalomban élt. Csak nagynéha látogatott el egy-egy fejedelmi udvarba, hogy kortársai hódolatát fogadja, különben pedig mindvégig megóvta erkölcsi és anyagi függetlenségét. - Költői művei közül számra, de nem jelentőségre nézve első helyen epikai munkái állanak: L"Italia liberata, Firenze, L"Amadeide, Foresto, Ruggero c. hőskölteményei, melyek azonban csak halvány utánzatai az Ariosto- és Tasso-féle remekeknek. Pásztori drámáiban, opera-szövegeiben, tragédiáiban is kevés az eredetiség. Annál becsesebbek lirai versei, melyekkel a századában divatos tulzott petrarkizmussal szemben uj, erővel teljes, hazafias hangot birt megpendíteni, és az olasz népies költeményekből, a legrégibb olasz lirából, végül a görög költők verseiből uj műformákat fejlesztett. Emellett lirája tárgyai is sokkal változatosabbak, mint a petrarkistáké, és versei hű képét adják az ellenreformáció értelem- és gondolatvilágának. L. önéletrajzát (Autobiografia, Barbera 1857); Castelli, La lirica e l"epopea di G. C., Savone 1879; Aldini, La lirica nel Chiabrera, Livorno 1887. Művei számos kiadásai közül megemlítjük a Polidori-félét (Barbera 1865).

Forrás: Pallas Nagylexikon