Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Chiapas... ----

Magyar Magyar Német Német
Chiapas... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Chiapas

(ejtsd: csiapasz), Mexikó legdélibb állama Guatemala, Jukatan, a Tehuantepeki-öböl, Tabasco, Vera-Cruz és Oaxaca között, 55,316 km2 területtel, (1892) 169710 lakossal. Fővárosa: San Cristóbal (16050 lak.). Minden részében hegyek takarják; a vulkánokkal, többi közt a Soconuscoval koronázott Sierra Madre végig vonul rajta 30--60 km.-nyire a partoktól; beljebb is különböző hegyek és szép völgyek egyenlőtlen felületü, festői vidékké alkotják. Belsejében a legmagasabb hegynek a Hueitepeket (2667 m.) tartják. Ezen részében folyik a rio C. és az Ucunnacinta, amelyek egyesülve Tabasco nevet vesznek föl; a C.-ba szakad a Tulija, Blanquillo, Teapa, Santa Monica stb. A Filapa Guatemala felől határt alkot. A tropusi klimáju állam rizst, kukoricát, buzát, déli gyümölcsöket, kakaót, vaniliát, cukornádat és azonkivül mindenféle értékes fát és gyógyító hatásu növényt terem; de a föld megmívelése még mindig nagyon primitiv; ipara nincs és kereskedelme is alig. Lakói korcsok vagy indusok; ezek vagy a zoguil v. a cendal, a cocil v. a nahuatl nyelvet beszélik. Sok benne az indus régiség, különösen Palenqué körül. 7 distritora van fölosztva (Palenqué, San Cristóbal, Comitan. C., Pichucalco, Tuxtla. Soconusco). A spanyol uralom alatt az oaxacai intendaturához tartozott. A függetlenségi harc után külön állammá lett. 1824-33. Guatemalához tartozott. A mai Mexikó régi lakossága a spanyolok odaérkezésekor hatalmas köztársaságot alkotott, mely a náluk kevésbbé művelt, de rokon népeket sorra leigázta volt. Szájhagyományaik szerint ők voltak az uj világ legősibb lakói. Mondáik egyébként nagyon hasonlatosak a bibliai mondákhoz. A C. képesirása és időszámítása egészen azonos a mexikóiakéval, csak az évek, hónapok és napok megjélölésére mások a jeleik. A spanyoloknak önként meghódoltak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is