Chiem-tó
(Bajor tenger), Bajorországnak a bajor fensíkon (512 m.)
fekvő 12 km. hosszu és átlag 6-7 km. széles, 85 km2 területü
legnagyobb tava Traunstein és Rosenheim városok között. A Herren-, Frauen- és
Kraut-Insel az Insel- és Weit-Seere osztják. A Kitzbüheli-Achen és Prien vizei
táplálják; az Alz (l. o.) folyik ki belőle. D-i partjai mocsárosak - ami arra
vall, hogy a tó egykoron nagyobb volt - egyebütt halmosak; távolabb a Stauffen,
Sonntagshorn, a meredek Hochgern (1747 m.) a Hochplatte (1611 m.) stb.
emelkednek. Vize világos zöld; gyakran háborgós. A hal sok benne. A 3 órányi
kerületü Herrenwörth-szigeten a szép magas erdő, egy apátság (most kastély) és
főképen a Dollmann által a szerencsétlen II. Lajos bajor király számára
versaillesi építészeti modorban épített mesés fényű palota gyakorol az
idegenekre különös vonzó erőt. A tavon rendes gőzhajójáratok vannak. (V. ö.
Bayrberger, Der C. See 1889.) Peetz H., Das Chiemgauer Volk. (2 köt. 1893.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|