Chieti

(ejtsd: kieti), 1. tartomány, amelynek neve 1871-ig Abruzzo citeriore volt, az Adriai-tenger, Teramo, Campobasso és Aquila között, 2861 km² területtel, (1881) 343948 lak. A tenger mellett halmos, Ny. felé hegyek, a Majella ágai, (a Monte Amaro 2795 m.) takarják. A Pescara, Trigno, Palena, Sangro, Sinello, Trista öntözik. Hegyeiben az állat-, különösen a sertéstenyésztés virágzik; a völgyekben és a halmos vidéken, ahol a föld nagyon termékeny, gabonát, olajfát, rizst, szőllőt, kendert és dohányt termesztenek. Legvirágzóbb a szővőipar. Járásai: C., Lanciano és Vasto. - 2. Tartományi és járási székhely, a Pescara jobb partján emelkedő dombon (283 m.), 13 km.-nyire a tengertől, érseki székhely, (1881) 20282 lak., posztókészítéssel, bor-, gabona- és olajfatermeléssel; szép gót székesegyházzal, római épületmaradványokkal. Az ó-korban Theate Marrucinorum néven, a sabell törzs legkiválóbb városa volt. 305. a rómaiak birtokába került. A Ny.-római birodalom megdőlése után a gótok, később a longobardok foglalták el. Kis Pipin ez utóbbiaktól elfoglalta és lerombolta, de a normannok ujra fölépítették. 1802. a franciák foglalták el. A theateiek rendjét itt alapította IV. Pál pápa, C.-i érsek korában.

Forrás: Pallas Nagylexikon