Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Chiffre-irá... ----

Magyar Magyar Német Német
Chiffre-irá... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Chiffre-irás

(Jelirás, titkos-irás, kriptografia.) Ez alatt az irás oly módszerét értjük, mely lehetővé teszi, hogy az irat tartalma (olvasása) pusztán a beavatottak előtt válik lehetségessé. A C. létét leginkább a hadviselésnek és a diplomáciának köszöni. Egyes nyomaival már a görögöknél is találkozunk. Ekkor azonban még nem az irásjegyek elváltoztatására, hanem főkép az irat kézbesítés módjára vonatkozott. Igy Harpagos, mikor Kyrost nagybátyja ellen összeesküvésre akarta izgatni, egy nyul gyomrában küldötte hozzá leveleit. Demaratos Xerxés szándékairól viasszal bevont fatáblán értesíté honfiait. Voltak, kik a titkos leveleket saját testökre irva vitték el rendeltetésök helyére. Erről tesz említést Ovidius:

                Ceveat hoc custos, pro charta, conscia tergum

                Probeat, inque suo corpore verba ferat.

A titkos jegyekkel való irás feltalálói Le sieur Guillet de la Guillettiere szerint, a spártaiak voltak s az ő szkitaláik e művészetben az első kisérletnek tekinthetők. A szkitalák lényege Plutarchos szerint ez volt: Mikor a görög hatóságok valamely hadvezért küldtek ki, két hengeralaku fadarabot készítettek, mégpedig oly szabatossággal és pontossággal, hogy ugy vastagságban, mint hosszuságban tökéletesen egyformák voltak. Az egyiket maguknál tartották vissza, a másikat a hadvezérnek küldték. Mikor azután titkos dologról akarták egymást értesíteni, hosszu, keskeny pergamen darabot vettek elő s azt csavarszerüleg a fahengerre göngyölítették ugy hogy a pergamen szélei egymás mellé estek. Az igy nyert, összefüggő egészet képező lapra irták közlendőiket. A lefejtett pergamen-tekercsen mutatkozó szétszórt, tökéletlen s észrevehetetlen jegyek csak ugy tömörültek olvasható irássá, ha teljesen hasonló másik fahengerre lett a tekercs ügyesen feltekergetve.

Utóbb a C. valóságos művészetté változott át és számtalan rendszer lépett életbe aszerint, amint az egyes irásjeleket más betükkel vagy számokkal helyettesítették, vagy egyes szótagok, sőt egész szavak jelzésére betüs vagy számjegyes jelzéseket használtak. Julius Caesar rendszere még most is használatban van. A betük felforgatásán alapszik. Eszerint például ezen mondat: Holnap Isaszeghnél támadunk, igy hangzik: Yxainf Konodrbyira cnsnewiq. Ennek alapján fejlődött ki Tritheim apát rendszere, mely a betük arimetikai rendezéséből indul ki, és Krohn rendszere, mely 6000-nél több változatot tesz lehetségessé. A sokszorosító rendszer, melynek legfőbb hive I. Napoleon volt, már szótagrendszer s egy szabadon választott jelszavon alapszik. Lord Baco ismét uj rendszert teremtett, mely a betük sokszorozásából indul ki. A tulajdonképeni C. az, mely az irásjelek jelzésére számokat használ. A legegyszerübb, de egyszersmind legkönnyebben megfejthető mód, mely az abéce betüit az 1-26, illetve 1-32 számokkal jelzi. Komplikáltabbá válik a módszer, ha a számokat nem a természetes következésük, hanem bizonyos számarányok szerint csoportosítva használják fel. A titkos irásnak ezen módja divatozott s divatozik most is a diplomáciában, kivált a táviratok küldésénél.

Hazánk diplomáciája, kivált a XVII-XVIII. sz. mozgalmaiban, szabadságharcaiban élt a C.-sal ugy külföldi, mint belföldi levelezéseiben. II. Rákóczy Ferenc, de a többi Rákóczy levelezéseiben is gyakran találkozunk a C.-sal. Nálunk leginkább Julius Caesar, I. Napoleon betürendszere s a számrendszerek voltak divatban.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is