Chihuahua

(ejtsd: csihuahua), 1. Mexikó egyik állama, Texas, Arizona É.-amerikai, Sonora, Sinaloa, Durango és Coahuila mexikoi államok közt, 227468 km² területtel, (1888) 298073 lak. Középső és K-i része az 1350-1400 m. magas Mexikoi-fensikon fekszik, amelyen Coahuila felől a Bolson nevü mélyedés 1150 m.-re sülyed alá. Ny-i részét a Sierra Madre ágazza be. A Rio Grande del Norte határfolyón kivül ennek mellékvize, a Rio Conchos és a Kaliforniai-öbölbe torkoló Yaqui, a Mayo és a del Fuerte nagyobb vizek öntözik. Nagyobb tava a Bolson mélyedésben a Tlahualila vis Laguna del Caiman. Az éghajlat némely helyen forró; nagyobbára azonban kellemes. Az eső leginkább jul. és aug. hónapokban esik. A fensikon kopár puszta helyek is vannak; egyebütt azonban a föld nagyon termékeny; a hegyek bővelkednek legelőkben. Kukoricán, buzán és hüvelyeseken kivül európai gyümölcsöket és igen kitünő szőllőt terem. Nagy az arany-, réz-, vas-, ólomérc, főképen pedig az ezüstércekben való gazdagsága. Batopilas egyedül több mint 300 millió frank ezüstöt szolgáltatott már; kevésbbé jelentősek Sta Eulalia, C., Santa Barbara Morelos, Parral stb. Leggazdagabb rézbánya a Santa Rita de Cobre-i. A lakosok indusok és korcsok. A tarahumarak Ny-on a concho-k K-en laknak és földmivelők, az É-i részeken és a pusztákon a civilizálatlan apacho-k és comancho-k vad szokásaikat megtartották. Az állam 6 dristritora oszlik; ezek: Mina, Hidalgo, Allende, Iturbide, Guerrero és Bravo. - 2. Az ugyanily nevü állam fővárosa 1400 m. magasban, a Cerro-Grande lábánál, a Rio Conchosszá egyesülő két patak közt, a mult század végén 75000 (1889) 25000 lak., nagy pénzverővel, amelyben 1879-1888-ig évenként 23-24 millió frank értékü ércpénzt vertek. A város régi fényét részben még máig is megőrizte, amiről tanuságot tesznek hatalmas székesegyháza, a Plaza Major szökőkúttal, a San Felipe bevégzetlen jezsuita templom stb. Alapítása évének 1691-et tartják.

Forrás: Pallas Nagylexikon