Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Chile oktat... ----

Magyar Magyar Német Német
Chile oktat... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Chile oktatásügye

A Chilei Köztársaság Dél-Amerika délnyugati partjain fekszik. 13 813 000 (1995) lakosának kb. 40%-a a főv.-ban, Santiagóban lakik. Az egy főre jutó GNP 1989-ben 1770 USD. Az ország XX. sz.-i pol.-i történetét a demokratikusan választott kormányok és a diktatórikus katonai rezsimek uralmának váltakozása jellemzi. 1990 óta demokratikusan választott kormány irányítja. 1991-ben a Világbank támogatásával hatéves programot indított az oktatás minősége és az oktatási esélyegyenlőség javítása céljából. 6 éves korig a gyerekek, óv.-i és isk.-előkészítő nev.-ben részesülhetnek. A tankötelezettség 7-14 éves korig terjed. 8 évf.-os kötelező el. isk.-jára 4 évf.-os középisk. épül, ált. v. szakmai jellegű képzéssel. Összesen 8 egy.-e működik. A képzést, fogyatékos tanulókat nevelő speciális intézmények és felnőttokt. egészíti ki. A nyolcvanas években isk.-rendszerében bekövetkező változások során nőtt és változatosabb lett a posztszekonderi képzés, a felsőokt.-ban pedig az egy.-i képzés kiegészült felsőfokú szakmai képzőint.-ekkel. A hétévesek 91%-a elkezdi az el. isk.-t, és kb. 80%-uk be is fejezi azt. Az évismétlések magas aránya miatt az el. isk.-t a tanulók átlagosan 10,1 év alatt fejezik be. Szakképzésben a középisk.-ok 35,5% a vett részt 1990-ben. A kilencvenes években nagy erőfeszítéseket tesznek a szakképzés korszerűsítése és a munka-erőpiaci követelményekhez igazítása érdekében. A lányok és a fiúk nagyjából egyenlő arányban vesznek részt az oktatásban. A felnőttokt.-ban résztvevők több mint fele középisk.-i képzésben részesül. A fogyatékos gyerekek nev.-e túlnyomórészt speciális intézményekben történik. Ehhez az oktatási min. külön támogatást nyújt. Az isk.-n kívüli kulturális, tud., sport és szabadidős jellegű képzés igen kiterjedt. 1990-ben 2 963 139 tanuló vett részt az oktatásban. Megoszlásuk a különböző isk.-fokozatokon a következő: 7,4% isk.-kor előtti nev.-ben, 67% el. szintű oktatásban, 15,7%-uk ált. középisk.-ban, 8,6%-uk szakközépisk.-ban, 1,3%-uk pedig speciális isk.-kban. Posztszekonderi képzésben 249 482 tanuló vett részt. A tanév 30-33 hétből áll, a tanítási órák az első négy évf.-on 40, a többin 45 percesek. Az oktatásirányítás rendszerében a nyolcvanas évek kezdetétől nőtt a helyi irányítás szerepe. 1990-ben isk.-inak 64%-a községi irányításban, 28%-uk áll.-ilag is támogatott magánisk.-ként, 8%-uk pedig áll.-ilag nem támogatott magánisk.-ként működött. Ez utóbbiakban tandíj-kötelezettség van. 1990-ben a közp.-i költségvetés 15,95%-át, 1992-ben a GNP 2,9%-át fordították oktatásra. A ráfordítások oktatási szintenkénti megoszlása 1990-ben a következő volt: 7,5% az isk.-kor előtti nev.-re, 51,7% az el. szintű oktatásra, 10,7% ált. középisk.-i képzésre, 8,1% középfokú szakképzésre, 20,7% felsőokt.-ra. A kormányzat támogatást nyújt a diákok étkezéséhez, a tkv.-ekre és speciális nyári programokra. Első középisk.-i tanárképző intézményét 1889-ben alapították a Chilei Egyetemen. Ettől kezdődően 1980-ig a középisk.-i tanárképzés egy.-i szinten folyt. Az el. isk.-i tanárok képzése 1966-ig normálisk.-knak nevezett szakmai jellegű középisk.-kban történt, 1967-1980 között pedig az egy.-eken. Az isk.-kor előtti és a fogyatékos tanulók nev.-ét végző tanárok felkészítése 1980 előtt az egy.-eken folyt. 1981 után az egy.-ek mellett posztszekonderi képzőintézmények is folytattak tanárképzést. 1990 óta az összes isk.-fokozaton tanító tanárok képzése fokozatosan újra egy.-i szintre kerül. 1990-ben a közokt.-ban dolgozók száma 134 389. 89%-uk tanárként dolgozott. Az el. isk. tanárok 98%-a, a középisk. tanárok 92%-a rendelkezik megfelelő képesítéssel. A tanárok között a nők aránya a megfelelő isk.-fokozatokon 75, ill. 55%. Továbbképzésüket többnyire az egy.-ek végzik. A községi és az áll.-ilag támogatott isk.-ban tanító tanárok továbbképzési csekket kapnak, felhasználásáról a bőséges kínálat alapján maguk döntenek. Ttv.-e korábban erősen tantárgyközp.-ú volt. Az 1966-1970 között lezajlott ttv.-i reform során csökkentették a tantárgyak számát, a hangsúlyt a tanulói képességek és viselkedés fejlesztésére helyezték. Növekedett a tanárok módszertani szabadsága is. Az el. isk.-ban egységes kötelező ttv. van. A tantárgyi specializáció az 5. évf.-tól kezdődően épül ki fokozatosan. A középisk.-i ttv. és tananyag is országosan egységes. A szakképző középisk. tananyaga kezdetben 70%-ban megegyezik az ált. középisk.-éval. Az utóbbiban a tantárgyak ált.-an kötelezőek, csak a 11. és 12. évf.-on lépnek be választható tárgyak, a heti óraterv kb. 30%-ában. Idegen nyelvet (többnyire angolt) az el. isk. első ciklusában kezdenek tanítani. A második idegen nyelv (többnyire a francia) tanítása a második ciklusban kezdődik. A ttv.-ek és a követelményminimumok kidolgozásáért és bevezetéséért az Oktatási Min. Tanár-továbbképzési, Kísérleti és Kutatási Közp.-ja a felelős. Munkáját a tud.-ok képviselőiből álló tanács segíti. Az isk.-k a közp.-i előírásokon belül maguk határozzák meg a helyi ttv.-üket, melyet a min. fogad el. A helyi ttv.-vel nem rendelkező isk.-k számára a min. dolgoz ki ttv.-et. A tkv.-ek és tananyagok kidolgozása piaci rendszerben történik. A tanítás ellenőrzését és segítését regionális közp.-okban dolgozó szakfelügyelők végzik. A tanítást a hagyományos módszerek túlsúlya jellemzi. Vizsga csak az áll.-ilag támogatott egy.-ekre jelentkezők számára van, tantárgyanként országosan egységes formában. A vizsgát a középisk.-t befejezők 90%-a teszi le. A felvételi eredménybe emellett a középisk.-i átlagoszt.-zatok is beszámítanak. 1988 óta az isk.-i eredmények mérésére országosan választható vizsgát vezettek be a 4. és a 8. évf.-on tanulók számára, diagnosztikus jelleggel. A leggyengébben teljesítő isk.-k támogatást kapnak teljesítményük javításához. Az ötvenes évek óta nő az okt.-kutatással foglalkozó intézmények száma, a kutatások jelentős befolyást gyakorolnak az oktatási reformokra.

Nagy Mária

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is