ChâIons-sur-Marne

(ejtsd: salon szür márn), Marne francia département fővárosa, püspöki székhely a Marne, továbbá a Mau és Nau patakok partján és a Marneból a Rajnába vezető csatorna mellett, (1891) 25,863 lak., ipariskolával; nyilvános, érdekes kéziratokat tartalmazó könyvtárral; kereskedelmi tudomány- és művészetpártoló társasággal; bőr- és kalapiparral (posztóipara aláhanyatlott); gyapju-, gabona-, különösen pedig champagnei borkereskedéssel (hires a Jacquesson-féle pince, több mint 10 km. kiterjedéssel). A város messziről impozáns képet nyujt, de belseje a várakozásnak nem igen felel meg. Régi bástyáinak helyét sétahelyek foglalják el, melyek közt a Jard nevü a legnagyobb (8 ha.). Épületei közül a legjelentékenyebbek: a Notre-Dame gót templom (a VII. századból) szép tornyokkal és érdekes üvegfestményekkel, és a Szt. Istvánról elnevezett templom. A régi Toussaints apátságban ma egy tanítóképző van elhelyezve. C., a régi Durocatalaunum, a catalaunok fővárosa, már a III. században hires hely volt. Szt. Menge itt hirdette a kereszténységet. Aurelianus császár itt győzte le Tetricust 273.

Attila, mielőtt a catalauni mezőkre vonult, a várost fenyegette, de szt. Alpin püspök kérelmére bántatlanul hagyta. A IX. században grófság fővárosa lett. 1147. szt. Bernát itt hirdetett keresztes hadjáratot VII. Lajos király és III. Jenő pápa előtt. 1589-ben ide tétetett át a párisi parlament. 1814. Napoleon főhadiszállása volt és ekkor, valamint az 1870-71. háboruban sokat szenvedett. 24 km.-nyire É-nak van a châlonsi állandó tábor a Vesle és Suippes közt, egy fensíkon. E táborban gyüjtötte össze Mac Mahon 1870. a weissenburgi és wörthi csaták után hadait és innen indult aug. 21. Sedan felé. V. ö. Necaise: C. et ses environs (Páris 1861); Barthélémy: Hist. de la ville de C. et des ses institutions (Châlons 1855).

Forrás: Pallas Nagylexikon