Chmel

József, osztrák történetbuvár, szül. Olmützben 1798 márc. 18., megh. Bécsben 1858 nov. 28. Tanulmányait Linzben és Kremsmünsterben végezte s 1816. mint barát a szent-floriani kolostorba lépett, hol 1826. könyvtárnok lett. A rend költségén gyüjtötte össze Bécsben az adatokat nagy munkájához: Geschichte Kaiser Friedrichs IV. (III) (Hamburg 1840-43, 2 köt.), mely mű hazai történetünket is közelebbről érdekli. 1834. a bécsi családi udvari- és állami levéltár másodőre, 1846. pedig aligazgatója lett. iratai közül, melyek többnyire forrásgyüjtemények, a legkiválóbbak a következők: Die Handschriften der k. k. Hofbibliothek zu Wien, im Interesse der Geschichte excerpiert (Bécs 1840-41, 2 köt.); Meterialien zur österreichischen Geschichte (u. o. 1832-40, 2 k.); Regesta chronologico-diplomatica Ruperti, regis Romanorum (Frankf. 1834); Regesta chronologico-diplomatica Friderici III., Romanorum imperatoris (Bécs 1838-40, 2. rész); Der österreichische Geschichtsforscher (u. o. 1838-42, 3 k.); Urkunden, Briefe und Actenstücke zur Geschichte Maximilians I. (Stuttg. 1844); Aktenstücke zur Geschichte Kroatiens und Slavoniens in den Jahren 1526 und 1527 (Bécs 1846); Herbersteins Gesandschaftsreise nach Spanien 1519 (u. o. 1846). A bécsi császári tudományos akadémia alapításánál 1848. Chmel indítványára a hazai történelem forrásainak összegyüjtése az akadémia egyik főfeladatává tétetett. Mint az e célra kinevezett bizottság vezetője C. a legszorgalmasabb munkatársa és buvára volt az Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen vállalatnak. Mielőtt Monumenta Habsburgica (1473-1576) c. nagyszabásu vállalatát befejezhette volna - csakis I. Miksa császár történetéhez adhatott ki 3 kötetet - meghalt. (V. ö.) Horwitz cikkét az Allgemeine Deutsche Biogr. 4. kötetében).

Forrás: Pallas Nagylexikon