Chorda
(lat.), húr; az állattanban a gerinces állatok testében
közvetetlenül a gerincagy alatt a törzs hosszában futó porcogós állományu
zsineg, melyet magyarul gerinchúrnak neveznek. Az embrio-élet folyama alatt
valamennyi gerincesnél megtaláljuk, de később a legtöbbnél eltünik, helyét a csigolyákból
álló gerincoszlop foglalja el, csupán a csőszivü halaknál(Leptocordii) a
körszáju halaknál (Cyclostomi) s még pár más halfélénél marad meg az egész
életen át. Nyomai azonban a magasabb gerinceseknél is megmaradnak a csigolyák
belsejében, vagy a csigolyák közötti hézagokban. A csigolyák ugyanis a chorda
körül kezdenek fejlődni, azt körülzárják s a további növekedés folyamában
mindinkább elnyomják. A gerinceseken kivül még bizonyos zsákállatok (Tunicata)
ébrényeinél is megtalálhatjuk a C.-t, nevezetesen a Salpák embrióinál,
amelyeket azért ősgerinceseknek (Provertebrata) is neveznek.- C. dorsalis, l.
Gerinchúr. - C. tympani, l. Dobhúr.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|