Chován
Kálmán, zeneszerző és zongoravirtuóz, született Szarvason
1852 jan. 18. A zenetanulást atyjánál, C. Zsigmond érdemes, jubilált tanító- és
jeles orgonajátszónál kezdte s Dlhányi Zs. és Benka Gy. gimn. tanárainál
folytatta. Az egyetem bölcsészeti fakultását csak egy éven át hallgatta,
egyidejüleg a konzervatóriumra is beiratkozott. Tanulmányai befejeztével egy
évet Saint-Genois grófi háznál mint zongoratanító Bécsben és Badenben töltött;
ekkoriban (1874) jelentek meg első zongoraművei. Katonai önkénytes-éve után
1876. Bécsben a Horak-féle zongoraiskolákban nyert tanári állást, a zenei
államvizsgálat kiálltával pedig felsőbb jóváhagyással, ugyanez intézet
belvárosi uj fiókjának felelős igazgatásával bizatott meg. 13 évi szolgálata
után a budapesti kir. orsz. zeneakadémiához neveztetett ki az Erkel Ferenc
nyugdijazásával megüresült zongoratanári székre; a zongoratanár-képző
intézetnek pedig, megalapításakor (1891) vezető tanárává lett.- Könyve: A
zongorajáték tanmódszere (1892); zeneművei mind zongorára: Aphorismen (5
scherzi). Gnomenkampf (Concert-Paraphrase). Magyar táncok (4 kézre; 2 füzet,
számos kiadást ért). Nagy szonáta (E dur). Magyar hangulatképek. Nocturne et
imprompiu burlesque. Románc és rondo (hegedü és zong.) Humoreske. Magyar
rhapsodia. Nagy zongora-trio. Tavaszi jelenetek. Pusztai képek. Öt zenekép.
Csárdai jelenet (4 kézre).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|