Châtelet

(franc., ejtsd: satlé), a római castellumból származó neve azon két toronynak, melyekkel a régi Páris meg volt erősítve, midőn ez még a régi városra, a Cité-re szorítkozott. A kisebbiket, a város felé fekvő tornyot Petit C.-nek, a nagyobbikat, a mezők felé fekvőt Grand C.-nak nevezték. Ez utóbbit állítólag Julius Caesar építtette; 885. Párisnak a normannok által történt ostromlása idején a torony már fenállott. Később a párisi grófok kastelyává alakították át a tornyokat s mint ilyen, Páris város és a párisi grófságnak összes királyi, valamint hűbéri törvényszékeinek szolgált helyiségül; ez okból a későbbi időkben magát a törvényszéket is C.-nak nevezték. A törvényszék élén öt kerületi hivatalnok (lieutenants) állott, kik közül az egyik, a «Lieutenant général de la police» XIV. Lajos óta egyike volt a leghatalmasabb állami hivatalnokoknak. Az egész Ch.-törvényszék 75 tanácsosból, 13 államügyészből és nagy számu greffiers, jegyzőkből, gondnokokból stb. állott. Mindezen hivatalok megvásárolhatók voltak; igy p. az első polgári főhivatal 500000, egy jegyzői állás 400000 livres-be került.

Forrás: Pallas Nagylexikon