Châtelet
(franc., ejtsd: satlé), a római castellumból származó neve
azon két toronynak, melyekkel a régi Páris meg volt erősítve, midőn ez még a
régi városra, a Cité-re szorítkozott. A kisebbiket, a város felé fekvő tornyot
Petit C.-nek, a nagyobbikat, a mezők felé fekvőt Grand C.-nak nevezték. Ez
utóbbit állítólag Julius Caesar építtette; 885. Párisnak a normannok által
történt ostromlása idején a torony már fenállott. Később a párisi grófok
kastelyává alakították át a tornyokat s mint ilyen, Páris város és a párisi
grófságnak összes királyi, valamint hűbéri törvényszékeinek szolgált
helyiségül; ez okból a későbbi időkben magát a törvényszéket is C.-nak
nevezték. A törvényszék élén öt kerületi hivatalnok (lieutenants) állott, kik közül
az egyik, a «Lieutenant général de la police» XIV. Lajos óta egyike volt a
leghatalmasabb állami hivatalnokoknak. Az egész Ch.-törvényszék 75 tanácsosból,
13 államügyészből és nagy számu greffiers, jegyzőkből, gondnokokból stb.
állott. Mindezen hivatalok megvásárolhatók voltak; igy p. az első polgári
főhivatal 500000, egy jegyzői állás 400000 livres-be került.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|