Chyryn

francia átirásu neve a szaszanida persa király Khoszrev Perviz (uralkodott 590-628) nejének, Sirinnek. Sirinről, kinek élete mondákba van burkolva, kevés megbizhatót tudunk. Némelyek szerint szép hitbuzgó keresztény görög leány volt, kit eredetileg Sirh-nek hivtak. Mondják, hogy annyira beleszeretett a hatalmas persa uralkodó, hogy, ami hallatlan volt annak előtte, a keresztény rabszolganőt hitvesi rangra emelte. Alattvalói ezen igen megbotránkoztak és attól féltek, hogy imádott felesége kedvéért még keresztény hitre talál áttérni. Nöldeke ezzel ellenkezőleg a keleti forrásoknak adva hitelt, hajlandó őt persa nőnek tartani, ki Khuzisztánból származott volna. Khoszrev Perviz, kinek a keleti irók nem győzik eléggé magasztalní fényüzését és mesés gazdagságát mindent megtett kedvenc neje kedvéért. Pompás palotákat építtetett neki. Sirin iránti szerelme Khoszrevnek annál feltünőbb, mert a hatalmas persa fejedelemnek állítólag óriási háremében 12,000 neje és odaliszkja volt. A kissé mesés elbeszélés szerint annyira tisztlte a szép Sirin férjének, Khoszrev Perviznek emlékét, hogy férje sirjánál megmérgezte magát, nehogy utódja háremébe kelljen lépnie. Ezt a megindító történetet Spiegel és Nöldeke mesének tartják, mert Sirin akkor már tul lehetett az ötvenen. A Sah Námeh négy gyermekét említi Sirinnek ezek Nesztur, Sahrijár, Firúd és Merdánsah. Khoszrev és Sirin szerelmét számos Ethé szerint 19 persa költő énekelte meg, ezek sorából egyik legnevezetesebb a híres műéposz-iró Nizámi. Nálunk Jókai dolgozta fel, de egészen más felfogással. V. ö. Spiegel, Eranische Alterthumskunde (Lipcse 1878) 3 kötet, és Nöldeke, Geschichte der Perser und Araber zur Zeit der Sasaniden (Lejda 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon