Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Chyzer... ----

Magyar Magyar Német Német
Chyzer... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Chyzer

Kornél, orvostudor, miniszteri oszt.. tanácsos, szül. Bártfán 1836. Az orvosi tanfolyamot 1857. Budapesten kitünő sikerrel végezte. 1858. állami ösztöndíjjal Bécsbe küldték, hogy az élettanban és állattanban magát kiképezze. 1860-ban a Magy. Nemz. Muzeum állattani osztályán őrsegéddé lett, s az akkor éppen megmagyarosított főreáliskolában a természetrajz tanáraként is működött. 1861. szülővárosa városi és fürdő-főorvosául választotta meg, mely minőségben 1869-ig működött, midőn Zemplén vármegye tiszti főorvosa lett és Sátoralja-Ujhelyre költözött. Az 1872-73-iki kolera-járvány Zemplén vármegyében rendkivül dühöngvén, hogy működése annál sikeresebb legyen, a kormány ininiszteri biztossá nevezte ki a járvány tartamára s az 1874-ben Szapáry gr. akkori belügyminiszter elnöklete alatt e tárgyban összeült tanácskozmány őt bizta meg a koleráról szóló népszerü utasítás megirásával. 1892. év végén a belügyi m. kir. minisztériumba a közegészségügyek vezetésével megbizott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték ki, mely állásában nagy tevékenységet fejt ki a hazai közegészségügy emelése körül. A M. Tud. Akadémia már 25 éves korában levelező tagjául választotta; rendkivüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak megalakításakor. Jelentékeny része volt C.-nek a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyüléseinek regenerálásában is, s az üléseknek egy izben titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése, népszerüsítése, emelése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az 1885. országos killítás egészségügyi bizottsága őt bizta meg a honi fürdők ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt bizta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a községekben. Feladatát megoldó kimerítő előadásában kimutatta a körorvosi intézménynek az 1876. törvény alapján való teljes tarthatatlanságát. Természettudományi dolgozataiból kiemelendők karcinologikus munkái, melyekkel 1857-1861-ig a magyar irodalom ezen ágának alapját megvetette, továbbá a Zemplén vármegye természetrajzi ismertetésére szolgáló értekezése s végül a Magyarországi Pókfaunáról szóló nagy műve, melyet a M. T. Akadémia ad ki tekintettel a külföldre latin nyelven. Áz Aranee Hungarie I. kötete 1892. jelent meg. 1868 dr. Orzovenszky és dr. Felletár társaságában Fürdői Lapok c. alatt balneologiai folyóiratot indított meg, egyuttal résztvett az orsz. balneologiai egyesület megalapításában. Tollának több uti rajzot is köszön irodalmunk, mert utazásairól, melyek Spanyolhont kivéve Európa minden országára kiterjedtek, beszámolt, kivévén a keletit, melyet az agg Szemere Miklós társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Utirajzok a berlini hygienicus kiállításról s több világfürdőből sok érdekes néprajzi adatot tartalmaznak. Emberbaráti müködésének szép sikerét képezi az általa alakított, az országban páratlanul álló zemplénvármegyei orvos-gyógyszerészi segélyező egyesület.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is