Chyzer
Kornél, orvostudor, miniszteri oszt.. tanácsos, szül.
Bártfán 1836. Az orvosi tanfolyamot 1857. Budapesten kitünő sikerrel végezte.
1858. állami ösztöndíjjal Bécsbe küldték, hogy az élettanban és állattanban
magát kiképezze. 1860-ban a Magy. Nemz. Muzeum állattani osztályán őrsegéddé
lett, s az akkor éppen megmagyarosított főreáliskolában a természetrajz
tanáraként is működött. 1861. szülővárosa városi és fürdő-főorvosául
választotta meg, mely minőségben 1869-ig működött, midőn Zemplén vármegye
tiszti főorvosa lett és Sátoralja-Ujhelyre költözött. Az 1872-73-iki
kolera-járvány Zemplén vármegyében rendkivül dühöngvén, hogy működése annál
sikeresebb legyen, a kormány ininiszteri biztossá nevezte ki a járvány
tartamára s az 1874-ben Szapáry gr. akkori belügyminiszter elnöklete alatt e
tárgyban összeült tanácskozmány őt bizta meg a koleráról szóló népszerü
utasítás megirásával. 1892. év végén a belügyi m. kir. minisztériumba a
közegészségügyek vezetésével megbizott miniszteri osztálytanácsosnak nevezték
ki, mely állásában nagy tevékenységet fejt ki a hazai közegészségügy emelése
körül. A M. Tud. Akadémia már 25 éves korában levelező tagjául választotta;
rendkivüli tagja lett a közegészségi tanácsnak is, mindjárt annak
megalakításakor. Jelentékeny része volt C.-nek a magyar orvosok és
természetvizsgálók vándorgyüléseinek regenerálásában is, s az üléseknek egy
izben titkára, majd alelnöke is volt. A hazai fürdők ismertetése,
népszerüsítése, emelése körül régi időtől fogva mindig buzgón munkálkodott. Az
1885. országos killítás egészségügyi bizottsága őt bizta meg a honi fürdők
ismertetésével. Az ugyanez alkalommal rendezett országos orvosi kongresszus őt
bizta meg, hogy referáló előadást tartson a közegészségügyi szolgálatról a
községekben. Feladatát megoldó kimerítő előadásában kimutatta a körorvosi
intézménynek az 1876. törvény alapján való teljes tarthatatlanságát.
Természettudományi dolgozataiból kiemelendők karcinologikus munkái, melyekkel
1857-1861-ig a magyar irodalom ezen ágának alapját megvetette, továbbá a
Zemplén vármegye természetrajzi ismertetésére szolgáló értekezése s végül a
Magyarországi Pókfaunáról szóló nagy műve, melyet a M. T. Akadémia ad ki
tekintettel a külföldre latin nyelven. Áz Aranee Hungarie I. kötete 1892.
jelent meg. 1868 dr. Orzovenszky és dr. Felletár társaságában Fürdői Lapok c.
alatt balneologiai folyóiratot indított meg, egyuttal résztvett az orsz.
balneologiai egyesület megalapításában. Tollának több uti rajzot is köszön
irodalmunk, mert utazásairól, melyek Spanyolhont kivéve Európa minden országára
kiterjedtek, beszámolt, kivévén a keletit, melyet az agg Szemere Miklós
társaságában tett meg. Az Északon, Nyugaton és az Utirajzok a berlini
hygienicus kiállításról s több világfürdőből sok érdekes néprajzi adatot
tartalmaznak. Emberbaráti müködésének szép sikerét képezi az általa alakított,
az országban páratlanul álló zemplénvármegyei orvos-gyógyszerészi segélyező
egyesület.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|