Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cianidek... ----

Magyar Magyar Német Német
Cianidek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cianidek

a szó tágabb értelmében a cián gyök vegyületei más gyökökkel, azonban rendesen a C. alatt a fém gyököknek az egyszerü cián-(CN) és izocián-(NC) gyökkel való vegyületeit értik. Az egyszerü v. mono-C. úgy látszik a cián gyököt és az izocián gyököt is tartalmazzák. Az alkalifémek (kálium, nátrium stb.) cianidjei olyankor képződnek, ha alkali fémet ciángázban elégetünk; egyes fémek cianidjai akkor is képződnek, ha lúgos vegyületeiknek szénnel való benső elegyét nitrogén átmoszférában izzítjuk. A bonyolultabb összetételü nitrogén tartalmu szénvegyületeket (fehérjék) erősebb bázissal v. alkali karbonáttal összeolvasztva szintén C. keletkeznek. A C. általában a fémoxidoknak hidrogéncianidban (kéksav) való feloldása utján készülhetnek. A nehéz fémek sóinak oldatából az alkali C. többnyire csapadék alakjában választják le az illető fém cianidját. Részben kristályos és oldható, részben amorf és oldhatatlan vegyületek. Az alkali fémek cianidjei vizben könnyen oldhatók, az alkali földfémeké (kalcium, bárium stb.) kevésbbé, mig a többi fémek cianidjei a merkuricianid kivételével vizben oldhatatlanok; azonban fölös alkalicianid oldatban kettős v. összetett C. képződése következtében feloldódnak. Feltünő a megfelelő fémkloridok és fém C. hasonlósága, mely azoknak ugy fizikai, mint kémiai sajátságaikban nyilvánul. Igy p. az ezüstcianid alig különböztethető meg kémiai reagensek nélkül az ezüstkloridtól. E C.-et a leggyengébb savak is elbontják és belőlük hidrogénciánidot fejlesztenek. Nagyon mérges vegyületek. Az egyszerü C: kel kapcsolatosan az u. n. diciánideket és triciánideket is említhetjük. A diciánidek a dicián gyököt (Cy112) tartalmazzák. Ilyen diciánid p. az ezüstkáliumdiciánid (AgKCy2) és az aranykáliumdiciánid (AuKCy2), amelyek az egyszerü C.-nek káliumciánid oldatban való feloldása utján készülnek; galvános ezüstözés és aranyozáshoz használják. Ez utóbbi sókat gyakran nem a díciánból származtatják, hanem azokat kettős sóknak tekintik mivel belőlük higított savak hidrogénciánidot fejlesztenek. A triczánidek a tricián (CyIII3) gyököt tartalmazzák. E vegyületekben a nehéz fém bensőbben van a triciángyökhez kapcsolva és ezek együtt összetett gyököt képeznek, mely mint savcsoport szerepel; e savcsoport azután még más fémmel vegyülve a sókat adja. Pontosan a ferro (Fe"V2) és ferri (FeVI 2) gyök ilyféle vegyületeit ismerjük. Maguk a savak, a ferrociánhidrogén [H8FelV 2(Cy3)4] és ferriciánhidrogén [H6FeVI 2(Cy3)4 ] is elő vannak állítva. A sárga vérlúgsó (K8FelV 2Cy12) a ferrociánhidrogénsav kálium sója a vörös vérlúgsó (K6FeVI2Cy12) pedig a ferriciánhidrogénsav kálíum sója. Természetesen bármely más fémmel is helyettesíthetjük e savakban a hidrogént. E vegyületek nem mérgesek, hig savval hidegen nem fejlesztenek hidrogénciánidot. A vas e sókban annyira bensőleg van a tricián gyökkel egyesülve, hogy közönséges kémlőszereivel ki nem mutatható.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is