Ciánjodid

(jodcián) CN. J. Davy fedezte fel 1816. Képzőlik, ha jód hat merkuriciánidra vagy más ciánidokra. Előállítható ugy, hogy 2 s. r. merkuriciánidot 1 s. r. jóddal elegyítünk és az elegyet enyhén melegítjük, amidőn a C. fölszállad; reszublimációval megtisztítható. Szintelen hosszu tűalaku kristályokból áll, átható szagu, igen mérges vegyület. Az árubeli nyers jódban gyakran van C. A triciánkloriddal analog triciánjodid nem ismeretes.

Forrás: Pallas Nagylexikon