Cibles

hegység, a Keleti Kárpátok Erdélyi É-i határláncolatának tagja, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szolnok-Doboka vármegyében emelkedik. E hegység a Radnai havasok Ny-i részének tekinthető s közte és a már a Vihorlat-Gutin láncolathoz tartozó Lápos hegység közt foglal helyet; amazoktól (K-en) az Iza és Szalva közti szacsuli nyereg (877 m:), a Lápos hegységtől a Jód és az Ilosva patakok közti nyereg választja el. A C. hegység főgerince a szacsali hágótól DNy-ra húzódik, a C. csúcsnál azonban ÉNy-ra kanyarodik s közvetlenül a Lápos hegységgel függ össze. Legmagasabb pontja az 1842 m. magas Cibles. A hegység dereka meredekül ereszkedik az Iza völgyébe s É-i oldalágai rövidek; D-i oldalához hosszabb ágak csatlakoznak, melyek a Lápos folyó medencéjét fogják körül; a legnagyobb oldalág a C. csúcsából kiinduló Ilosvai hegység (l. o.), mely DNy. felé ágazik ki. Maga a C. 3 csűcsból áll, melyek neve C. (1842 m.), Árcser (1831 m.) és Veron Branu (1840 m.); a kárpáti homokkőből kiemelkedő trachit-szigetet képez, éles gerincekkel s meredek lejtőkkel. Csúcsáról gyönyörü kilátás nyílik; megmászása É. felől Dragomérfalváról, az 1023 m. magasságban fekvő Károly-menedékház (a Kárpátegyesület keleti osztályának tulajdona) érintésével történhetik (7 óra); a leszállás Ny. felé Tőkésre (Szolnok-Doboka vm.) történhetik (4 óra). V. ö. Szemelemhegyiné Móczár Jolán: Alföldiek a C: en (Turisták lapja 1890. II. évf. 27-33. lap). Karl Siegmeth: Führer für Kaschau und die Ostkarpathen (Kassa 1886). Emke úti kalauz Magyarország erdélyi részeiben (Kolozsvár 1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon