Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Cigány tanu... ----

Magyar Magyar Német Német
Cigány tanu... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Cigány tanulók

Roma tanulók: 1962-től 1993-ig az óv.-sok, az ált. isk.-sok és a középisk.-sok között a ped.-ok által végzett besorolás alapján nyilvántartották a cigányokat. A ped.-ok 1985-ig fizetéskiegészítést kaptak cigány tanítványaik után. Ennek mértéke egyre csökkent, az 1985-ös oktatási tv.-nyel meg is szűnt. Az MSZMP 1961-es határozata az első magas szintű döntés, amely a cigányság beisk.-zásának javítására irányult. Az 1957/58-as tanévben az ált. isk.-k 27 ezer cigány tanulót tartottak nyilván (az összes ált. isk.-s 2,2%-a), akiknek 12%-a jutott el a felső tagozatba. Az 1970/71-es tanévben az összes ált. isk.-s 5%-a volt cigány, 31%-uk jutott el a felső tagozatba. Az 1976/77-es tanévben 77 ezer volt a cigány tanulók száma az ált. isk.-ban, 15%-uk végezte el a nyolcadik oszt.-t. 1980/81-ben a cigány tanulók aránya 6% fölött van, mintegy 40%-uk végzi el az ált. isk.-t. Hasonló maradt arányuk az 1989/90-es tanév adatai szerint is, számuk pedig mintegy 74 ezer. 1991/92-ben az ált. isk.-sok 7%-át tartották nyilván cigányként, mintegy 60% jutott el az ált. isk. befejezéséig. Középisk.-ban a hiv. adatok szerint 0,2%-uk tanult tovább az 1988-1993 közötti tanévekben. A gyógyped.-i isk.-k (régebbi szóhasználattal kisegítőisk.-k) tanulói és az áll. gondozásban élők jelentős hányada viszont cigány. Habár az adatok a külső besorolás és a fogalmi tisztázatlanság miatt kevéssé megbízhatóak, a tendenciát jól mutatják. Az 1961-es párthatározattól a nyolcvanas évek végéig a "cigányság" szociális kategória volt, önálló kultúrahordozóként a pol. nem volt hajlandó elismerni. Az isk.-zásra irányuló erőfeszítések kizárólag a "hátrányos helyzet" enyhítését célozták, esetenként nem megfelelően kiválasztott eszközökkel (l. "cigányisk.", "cigányoszt."). A gyakori isk.-i sikertelenség okai közül ténylegesen kiemelkednek a szociális tényezők (szegénység, a családon belüli magas gyermeklétszám), a lakóhely és az isk. kedvezőtlen anyagi, műszaki, infrastrukturális feltételei, a szülők alacsony isk.-zottsága, a társ. és a gazdaság modernizációja következtében széthulló kisebb közösségek. Az okok másik kötege az etnicitással függ össze. (A felismerhetetlenségig beolvadt, asszimilálódott cigányszármazásúakat a statisztika nem tartotta nyilván.) Az etnicitást őrizheti a nyelv: a mo.-i cigányoknak mintegy háromnegyede m. anyanyelvű (m. cigány, romungro), a többiek nagyobb hányada roma (cigány)nyelvű, ún. oláhcigány, kisebb hányaduk egy régi bánáti román dialektust beszélő beás. Az etnikai összetartozást erősíti a nagycsalád, a többségi társ.-tól eltérő családi szocializáció, a gyermeknek, különösen a serdülőnek juttatott családi szerep, a nők viselkedését és feladatait szabályozó normák és értékek (pl. korai házasságkötés), az isk.-i ismereteknek tulajdonított csekély fontosság, egyes alcsoportokban a hagyományozódó foglalkozások stb. A népi vagy magas kultúra (zene, irodalom, festészet) sokáig titkos, de már a nyolcvanas évektől egyre szabadabb ápolása erősítheti az etnikai öntudatot. A rasszjegyek pedig (bőrszín, arcberendezés stb.) akadályozhatják az asszimilációt. A társ. türelmetlensége, esetleg ellenségessége fokozza az etnikai közösség adta védelem iránti igényt. Hozzájárul az is, hogy a magasabb isk.-zottság olyan életpályát jelöl ki, amely az egyént kiszakítja a közösségből, hogyha nincsen lehetőség az etnicitás valamilyen szintű megőrzésére. Ezek a motívumok egymást erősítik, és nehezítik a gyerekek isk.-i adaptációját. A közp.-ilag irányított, sőt vezérelt isk.-rendszer kevéssé volt képes alkalmazkodni ezekhez az adottságokhoz: az isk.-i lemaradásra legjobb esetben is kizárólag még több isk.-i oktatással (napközi, korrepetálás), rosszabb esetben gyógyped.-i intézménybe utalással, az etnikai sajátosságokra, mint az üzemmenetet zavaró normaszegő magatartásra reagált. A ped.-képzés nem adott olyan ismereteket, még késztetést sem, amely a gyakorló ped.-okat a népcsoport és alcsoportjainak megismeréséhez segítette volna. Tovább élt az a felvilágosult abszolutizmusból származó eszme és technika, hogy a gyermekeket mielőbb ki kell szakítani közösségükből, hogy rendes m. állampolgárrá nevelkedjenek. Valószínűleg ezt az évszázados szociotechnikát őrzi a roma gyerekek nevelőotthonba utalásának gyakorlata is. Mindez okkal erősíthette meg - különösen a hagyományaikhoz ragaszkodó cigány közösségekben - a félelmet, a gyermekeiket "elrabló" isk.-tól. Az 1990-es pol.-i fordulat nyomán - ahogyan az egész oktatási rendszerben - a cigányság oktatásában is látványos változások történtek. Az 1991-es önkormányzati tv. a cigány tanulókra is kiterjesztette azt a normatív támogatást (fejkvóta a nemzetiségi-etnikai oktatásban), amelyben korábban csak a hiv. elismert nemzetiségek részesültek, s ezzel lendületet adott olyan óv.-i-isk.-i programok kidolgozásához, amelyek a tanulók e csoportjaihoz alkalmazkodnak (csoportbontás, a saját kultúra ápolása, nyelvokt., hagyományos mesterségek oktatása stb.). Áll. és magánalapítványi támogatással önálló isk.-k létesültek: 1995-ben 15 ilyen intézmény működött áll. elismeréssel (közülük legjelentősebb a Gandhi Alapítványi Gimnázium). Ezek többsége azt a célt tűzi ki, hogy támogatást nyújtson az önálló életvitel megtanulásához, egyúttal erősítse az önérték tudatát. Ösztöndíjak létesültek a sikeresen tanulók számára. A ped.- és szociálismunkás-képzésben önállóan és a választható kínálatban sokfelé nyújtanak romológiai-ciganológiai (romológia) ismereteket. A => Nemzeti alaptantervben is szerepet kap a cigányság kultúrája. Ezeknek a kezdeményezéseknek oktatásstatisztikailag mérhető eredményei egyelőre term.-esen alig vannak. A cigányság isk.-zására Európa sok országában dolgoztak ki programokat. Ezeket m. viszonyokra alkalmazni változatlan formában nem lehet. Jelentős különbség, hogy Nyugat-Európa több országában a vándorló népcsoportok gyermekeinek oktatására koncentrálnak (pl. Nagy-Britannia), másutt a cigányság létszáma rendkívül alacsony (pl. Hollandia). A korábbi, szegregáló megoldások helyett az alkalmazkodásra került a hangsúly: gondot fordítanak a szülők megnyerésére és részvételére, a kulturális azonosságtudat megőrzésére. A multikulturális (interkulturális) oktatás gondolatkörében próbálják kezelni az isk.-i oktatás kérdését. Jelentős erőfeszítések történnek - ahogyan Mo.-on is - a cigány nyelv írásbeliségének megteremtésére, ami a többi között isk.-i oktathatóságát is lehetővé tenné. A jelentősebb programokat az UNESCO és az UNICEF is támogatja. Térségünkben a legtöbb sikeres program Mo.-on indult az isk.-zási lemaradás korrigálására. => még kisebbségi oktatásfejlesztési program.

Forray R. Katalin

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is