cigánybanda

Városi v. félvárosi életkörülmények között élő, népi kultúrájuktól elszakadt cigányzenei együttes. Vezetője a prímás, aki egyben a legjobb játékos, virtuóz hegedűs, és a banda minden hangszeréhez is ért. A nagy cigánybandában van másod- v. tercprímás is. A prímást a kontrások kísérik másodhegedűn, brácsán. A kíséret alapját a kis- és nagybőgő adja. A cigánybandában gyakori még a klarinétos (pikulás) és a cimbalmos. Mai hangszerösszetételük a XVIII-XIX. sz.-ban alakult ki. A cigánybanda nem kottából játszik, ezért játékmodoruk improvizációszerű. Variáló készségük igen fejlett. A prímás szólóhoz juttatja más hangszeren kiválóan játszó társait is. Így megfigyelhető a dallam vonulása, variálódása a cigánybanda különböző hangszerein. A felszabadulás után a cigánybanda elnevezést felcserélték népi zenekarra, melyet műsoruk átalakult tartalma is indokolt.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• kultúra
• hangszer
• dallam
• zenekar