cigánykérdés

A cigányok valószínűleg Indiából származnak, nyelvük az északnyugat-indiai nyelvekkel rokonítható (romanens v. romani nyelv). A XI. sz.-ban két hullámban vándoroltak ki őshazájukból, Európában tömegesen csak a XIV. sz.-ban jelentek meg. Több évszázados vándorlás után a cigányok első csoportjai 1416-ban jutottak el Erdélybe, letelepedésüket Zsigmond király "menlevél"-lel biztosítja. Mátyás király fekete seregében cigány pattantyúsok (tüzérség) harcoltak, de Bocskai István híres kapitánya, Lippai Balázs is cigány volt. Feljegyzések szerint több ezer cigány kűzdött a török hódítók ellen. A feudalizmus idején - mivel a jobbágyok röghöz kötöttek voltak - nem nézték jó szemmel a vándorló életmódot folytató cigányokat, s a XVII. sz.-tól mozgásukat számos rendelkezéssel próbálták megakadályozni. Társadalmonkívüliségük a kapitalizmus idején is megmaradt. A felszabadulás a cigányok előtt is megnyitotta a felemelkedés lehetőségét, mivel alkotmányunk minden magyar állampolgárnak biztosítja a munkához, a tanuláshoz, az emberi élethez való jogot. Ugyanakkor a cigányok, kulturális elmaradottságuk miatt nem tudtak megfelelően élni demokratikus jogaikkal. Az utóbbi évtizedekben rengeteg változás ment végbe, pl. ma már a cigánygyerekek körében a beiskolázási arány egyes megyékben közel jár a 100%-hoz [igaz, hogy egyelőre csak 40%-uk végzi el az általános iskolát (1980-as adat), viszont 1961-ben csak 2-3%-uk tudta elvégezni az általánost]. A cigánytelepek nagy részét sikerült felszámolni: 1965-1981 között kb. 35 000-40 000 cigánycsalád költözött új lakásba a telepekről (OTP-kölcsönnel, vállalati támogatással, önerőből stb.). A munkaképes korú férfiak ma már hasonló arányban dolgoznak, mint a nem cigányok, a nők foglalkoztatottsága ma már mintegy 50%-os. Beilleszkedésüket, felemelkedésüket nagymértékben akadályozza a társ. etőítélete.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• nyelv
• Erdély
• feudalizmus
• kapitalizmus
• felszabadulás
• alkotmány
• munka
• párt
• kormány
• cigánybanda
• cigány népzene