Cigelka
kisközség Sáros vármegye szekcsői járásában (1891) 474 rutén
lakossal. Az itteni ásványos források közül híres a Lajosforrás ritka
kitűnőségű égvényes konyhasós savanyuvize, mely szilárd alkatrészeinek nagy
mennyiségénél, szerencsés vegyületénél, jód- és nagy szénsavtartalmánál fogva
kellemes és nagyhatású gyógyvíz; kitűnő sikerrel használják a bélcsatorna és a
légutak, a hugyszervek hurutjai, görvély és gümökór ellen. 1000 rész vízben van
Lengyel Béla elemzése (1885) szerint:
|
kettes szénsavas natron
|
16,7221
|
|
kettes szénsavas káli
|
0,44397
|
|
kettes szénsavas magnézia
|
0,45163
|
|
kettes szénsavas mész
|
0,25284
|
|
kettes szénsavas lithium
|
0,04808
|
|
kettes szénsavas vasoxidul
|
0,02423
|
|
kettes szénsavas mángánoxidul
|
0,00305
|
|
klórnátriu
|
5,05367
|
|
brómnátrium
|
0,03145
|
|
jódnátrium
|
0,00627
|
|
bórsavas nátron
|
0,53174
|
|
kánsavas káli
|
0,04850
|
|
kénsavas stroncian
|
0,00369
|
|
aluminiumhidroxid
|
0,00473
|
|
kovasav
|
0,05473
|
|
arzénsav
|
0,00002
|
|
összesen
|
23,63030
|
|
szabad szénsav
|
1051,56 cm3
|
E forrással szilárd alkatrészeinek és nevezetesen szénsavas
nátronjának nagy mennyisége folytán semmiféle más forrás nem versenyezhet;
kitünően töltve kerül forgalomba. Tulajdonosa gróf Erdődy István. V. ö. Dr.
Chyzer Kornél: Die Ludwigsquelle von C. (Budapest 1883.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német