Ciklon

A felszínen zárt izobárokkal rendelkező, alacsony légnyomású terület, amelyben a tengerszintre átszámított légnyomás többnyire 1015 hPa alatti. A középpontjában a fejlettségi stádiumától függően 960-1000 hPa a jellemző légnyomás, de a sekély mediterrán ciklonok középpontjában az 1000-1010 hPa a jellemző érték. Egy-egy trópusi ciklonban előfordulhat 900 hPa körüli érték is, de a mi földrajzi szélességeinken nem adottak a fizikai feltételek kialakulásukhoz.
~ -ok szinoptikus skálájú (ezer kilométeres nagyságrendű képződmények) cirkulációs rendszerek, amelyek a földforgással megegyezően, felülről nézve az óramutató járásával ellentétesen forognak az északi féltekén. Meleg és hidegfrontot, illetve fejletségüktől függően meleg-hideg, un. okklúziós frontot tartalmaznak. A centrumban összeáramló levegő fokozatosan felfelé emelkedik, a centrum felé haladva egyre erősebbek a nagytérségű feláramlások, így a ciklonra a változatos időjárás jellemző. A ciklon területén sokfelé van csapadék, amelyek a középpontjától távolodva egyre inkább a frontokhoz (lásd front) kapcsolhatók a mérsékelt övi ciklonok esetében (lásd mérsékelt övi ciklonok). A hidegfront és melegfront között, az un. melegszektorban - jellemzően nyáron - gyakran adottak a feltételek (lásd labilitás) a légtömegen belüli zivatarok, konvektív csapadék (lásd konvektív csapadék)

Forrás: www.metnet.hu

Kapcsolódás

• konvektív csapadék
• labilitás