Ciklus

(gör.), a kronologiában az éneknek bizonyos sora, száma, melynek eltöltével ugyanazon időviszonyok, tünemények vagy jelenségek ugyanazon sorrendben ismétlődnek. Két vagy több C. együtt alkotja az u. n. periodust. A három legfontosabb C., melyekre az okmányokban gyakran hivatkoznak és melyek időszámításunkba máig átmentek: a napkör, a holdkör és az indikció C.-a. A napkör (c. solaris v. concurretium), máskép a vasárnapi betü C.-a 28 évből álló C., melynek lefolyta után a hét napjai ismét a hónapnap ugyanazon napjaira esnek. Ha a 9-el nagyobbított évszámot 28-cal elosztjuk, a maradék megmutatja, hányadik kérdéses év a napkörben, ezt a számot nevezik rendesen napkörnek. A holdkör (c. lunaris, v. decem novennalis) máskép a Meton-féle C. v. az aranyszám C.-a, 19 évre terjed; ha az 1-el nagyobbított évszámot 19-el elosztjuk, a maradék adja az illető év helyét a holdkörben; ezt a számot aranyszámnak (l. o.) nevezik és valaha főleg a husvét meghatározására szolgált. A nap- és holdkörnek a keresztény időszámításba való behozatalát Dionysius Exiguusnak tulajdonítják, ki egyuttal Krisztus születésének évét a holdkör első évére tette. Az indikció C.-a v. a római adószám még a római császárok idejéből való és a keresztény kalendáriumba is átvett 15 éves C. Egyéb C.-ok a husvéti C. (c. paschalis, circulus magnus pasche, periodus Victoriana, feltalálója után), még u. n. nagy év-nek (annus magnus) is mondják a nap és holdkör kombinációjából támadt 19 × 28 = 532 éves C., melynek lefolytával a Hold fázisainak a hó és hét ugyanazon napjaira kellene visszatérniök, tehát az egész régi - juliani - naptárnak ismétlődnie. A holdkörrel kapcsolatos még az epakták C.-a is.

Forrás: Pallas Nagylexikon