Cillei

grófok. Ősei a Stiriában fekvő sanecki várurak voltak. 1341 ápril 16. Lajos császár Sanecki Frigyest Cilli grófjának rangra emeli, s egyuttal birtokai határait is körülirja. Ekkor már majdnem egész Alsó-Stiriát és Karinthiát birták, s Karintia kapitányának rangját is képviselték. A C. ház tartalmának növelését főleg Zsigmond királynak köszönhette, noha már I. Ulrik is szerepelt Magyarországon, amennyiben ő egyike volt azoknak, kik Lajost Zárába kisérték 1345-46. Zsigmond támogatásának köszönhették főleg hatalmukat. Valószinűleg Borbála neje, ki szintén Cillei leány volt, birta rá Zsigmondot, hogy a Cilleieket önálló birodalmi fejedelmekké tegye 1435. Kiválóbb tagjai e családnak voltak I. Frigyes 1341-1360., ki a grófi rangot nyerte. Fia, I. Hermann szül. 1332-1334., megh. 1385 márc 21., 1360-61. nőül vette Katalint, I. Tvartkó boszniai király leányát, s ezen a réven megszerezte házának a jogot a boszniai királyi trónra. II. Hermann, megh. 1435 okt. 13., Zsigmond király kedvelt embere, a Cillei-ház hatalmi állásának megalapítója. Unokája volt a hazánk történetében oly nagy szerepet játszó II. Ulrik-nak (l. o.). II. Hermann leánya Borbála Zsigmond király neje volt, Anna leánya Borbála Zsigmond király neje volt, Anna leánya pedig Gara Miklós nádoré. I. Frigyes dédunokája Anna, I. Ulászló lengyel király neje, II. Ulászló lengyel és magyar király anyja volt. A C. család rokonságban állott a Jagellók, a Frangepánok, a boszniai kir. házzal, a Garákkal stb. szóval koruk legkiválóbb családjaival. A grófi rangra emelés alkalmával nyert cimerük kék mezőben három arany csillagot mutat. V. ö. Fröhlich: Genealogia Sounekiorum etc. Bécs 1775. - Krones: Die Freien von Saneck. Grác 1883.

1. C. Borbála, 1. magyar királyné, II. C. Hermann leánya. 1401 őszén Zsigmond magyar király eljegyzé nőül, de csak később, 1406. kezdtek együtt élni. 1414. Aachenben német királynévá koronáztatá őt férje, utóbb Konstanzba is magával vitte a zsinatra. Később visszaküldötte Magyarországba. 1419 elején száműzte Nagy-Váradra, de két év mulva kibékült vele és 1424-ben a bányavárosokat adta át neki. 1437-ben saját veje ellen tört és a magyar-cseh koronát Ulászló lengyel király kezére akarta játszani. E miatt Albert, Zsigmond utóda, fogságra vetette s mint fogoly kisérte Pozsonyig férjének holttestét. Albert királyunk megkoronáztatása után szabadon bocsátá s C. Lengyelországba menekült. Mivel a magyar rendek az országba való visszatérését nem engedték meg neki s a lengyelek sem szivesen látták, kénytelen volt Csehországba vonulni s itt Königgrätz várában élt még 12 évig. Meghalt 1421 febr. 2. Szép és bátor, de cselszövő és fajtalan életü asszony volt. Egy iró tanusága szerint azonban halála előtt bűnbánatot tartott. (Katona. Hist. Crit. XI. XII. 187, 315-7, 477, 803, 820, 831. Turul I. 79.)

2. C. Ulrik gróf, C. Frigyes (II). fia, 1406 körül született, anyja Erzsébet, Frangepán István leánya volt. Ifjuságáról keveset tudunk, 1432 körül nőül vette Brankovics György szerb deszpota leányát Katalint. Nagyatyja halála után ő lett a Cillei család politikai feje, s ekkor kezdődik szereplése Magyarországon. Albert király alatt cseh helytartó volt. Albert halála után C.-nak özvegye, Erzsébet pártjára állott, ki C. tanácsára oroztatta el a szent koronát. Erzsébet fia V. László koronázása alkalmával ő tartotta a csecsemő feje fölé a koronát. A bekövetkezett polgárharcban Erzsébet pártján küzdött, mig a kőszegi békében Ulászlóhoz pártolt; a bécs-ujhelyi békekötésben Frigyes császár pártjára állott. 1843 elején meghalván II. Tvartkó bosnya király, C. jogot tartott a megürült trónra, melyet el nem nyert, főkép Hunyadi János okozta, ki nem akart egy ily hatalmas férfiut a szomszédos trónon látni, féltve az országot az ilyformán még inkább hatalmassá leendő C.-től. Itt kezdődik C. bosszuvágya és gyűlölete a Hunyadi-ház irányában, egész életében azon működött más most, hogy ezt a H.-házzal éreztesse. 1452. átvette V. László király fölötti gyámságot, s nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy V. László mivé lett. V. László alatt hatalmi állása elérte a tetőpontot. Fondorlatait a Hunyadiak ellen, a többszörös és ünnepélyes kibékülésük dacára is folytatta. A futtaki országgyűlésen 1456. az ország helytartójává lőn megválasztva, kibékült a Hunyadiakkal, de titokban folytatta a fondorlatokat ellenök. Az országgyűlés után a királlyal Nándorfehérvárra indult, s itt Hunyadi László barátai megölték 1456. nov. 9. Vele kihalt a Cillei család utolsó férfi tagja; gyermekei közül Erzsébet megh. 1455., Hunyadi László jegyese volt, fiai mind előtte haltak el. V. ö. Schwicker Brunó: Az utolsó Cilley grófok és viszonyuk Magyarországhoz. Budapest 1884.

Forrás: Pallas Nagylexikon